Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 18 (286. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat, valamint a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vit... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CZUCZI MIHÁLY (SZDSZ):
298 elsősorban a gazdasági szerkezet átalakítása során lett vagy lelkileg, vagy tényleg egészségkárosodás következményeképpen munkaképességének valamilyen százalékában csökkent. Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítási rendszer átalakítá sának következménye kell hogy legyen a megváltozott munkaképességű személyek és rokkantak ellátásának átalakítása. A mai helyzet szerint a megváltozott munkaképesség és a rokkantsági fok megállapítása különböző orvosi bizottságok szakmai állásfoglalása ala pján történik, de egyáltalán nem biztos, hogy a piacgazdaság követelménye szerinti korszerű előrelátás szerint megy végbe e folyamat. E folyamat végrehajtása sokszor kellemetlen, mind orvosszakmai szempontból, mind a megváltozott munkaképességűek szempontj ából. A foglalkoztatási szerkezet átalakításával egyrészt a munkanélküliség területére került át e probléma kezelése. A foglalkoztatási törvény 19. §a biztosítja a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítő rendszerét. Ezen szabály ozás szerint a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs részéből támogatás adható olyan fejlesztésekhez, ahol megváltozott munkaképességű vagy rokkant személyeket foglalkoztatnak. A törvényi előírás általános feltételeit különböző végrehajtási rendeletek szabályo zzák. A végrehajtási rendelet pontosítja, rögzíti, hogy hogyan és milyen támogatásrendszerrel lehet igénybe venni, illetve működtetni e rendszert. Úgy érzem, ennek ellenére nem mindig sikerül a végrehajtás, hiszen az e területen végzett munkaügyi ellenőrzé sek bizonyítják, hogy a támogatás egy részét olyan célokra, olyan felújításokhoz vagy tárgyi eszközök bővítéséhez használják fel, ami a megváltozott munkaképességűek, illetve rokkantak hátrányára történik. Természetesen vannak olyan üzemek, olyan vállalkoz ások, amelyek a megváltozott munkaképességűek és rokkantak munkahelyét valóban komolyan veszik, bővítik, és biztosítják is mindennapi munkájukat. Ahhoz, hogy ezek az emberek a normál üzemi körülményekhez fel tudjanak nőni, és tudjanak dolgozni, olyan rehab ilitációs munkahelyet kell létrehozni, amelyben emberi körülmények között tudnak munkát, értékelhető munkát végezni. Kiemelve fontos, hogy ugyanolyan emberként, mint teljes, egészséges embertársaik, végezzenek munkát, hiszen az államnak is az a jó, ha nem segélyekkel kell a költségvetés terhére támogatást adni, hanem inkább bevételhez jut, ugyanis ha munkához jutnak ezek az emberek, akkor adózni fognak, járulékot fognak fizetni. Tisztelt Országgyűlés! Jelenleg 1,2 milliós inaktív lakosságot tart nyilván a s tatisztika. Ezek közül jelentős a rokkantságba menekültek száma. Visszahozni a munkába nem biztos, hogy orvosszakmai szempontok alapján kell. Ennél fontosabb szempontnak kell tekinteni a védett munkahelyet, a védett munkahelyek létesítését, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő eszközökre adott támogatásokat vagy ezen eszközök beszerzésére, fejlesztésére, korszerűsítésére kiírt pályázatokat. A foglalkoztatási törvény mellett más jogszabályok is törődnek a megváltozott munkaképes ségű embereknek a munka világába történő visszavezetésével. Az ilyen dolgozókat foglalkoztató célszervezetekről az 8001/1996. számú PMtájékoztató ad információt. Az idézett jogszabály meghatározza a munkáltatók számát, amely jelenleg Magyarországon 46. Ez a 46 munkáltató foglalkoztatja - és úgy érezzük, hogy elkülönítve, szinte gettósítva - azokat az emberek, akik valamilyen oknál fogva megváltozott munkaképességűek vagy rokkantak lettek. Éppen ezért ez a 46 meghatározott munkáltató Magyarországon kevésnek mondható, sőt, egy olyan megkülönböztetést is jelent - mint már mondtam, elkülönítést , amely rontja esélyegyenlőségüket, rontja a társadalomba való beilleszkedésüket. Rehabilitációs célú foglalkoztatást bármely munkáltató végezhet az előírás szerint, de az a tapasztalat, hogy nemigen élnek ma ezzel a lehetőséggel, mert a különböző támogatások igénybevételén túl nyűgnek tartják az ezekkel az emberekkel való foglalkozást. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról sz óló, többször módosított - igenigen sokszor módosított - 8/1983. EüMPM együttes rendelete meghatározza a megváltozott munkaképességű személy fogalmát. Általános vélemény, hogy az említett jogszabályok helyenként alkotmánysértők, kirekesztők, ezért fontos , hogy az ellátórendszer
