Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - Reinhard Freiherr von Schorlemer által vezetett Bundestag külügyi bizottsága tagjainak köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
28 Tisztelt Képviselőtársaim! A kivonulás napján még mi magunk sem hittük, hogy azt milyen hamar követi magának a szovjet birodalomnak a teljes összeomlása és romjain az utódállamok sokaságának megszületése. Ám ne felejtsük: épp ez tette lehetővé, hogy ma a s zomszédos Ukrajnával, sőt Oroszországgal magával, rendezett, kétoldalú szerződésekkel szabályozott viszonyunk legyen, és világossá váljék, hogy a szovjetellenesség nem népek és emberek, hanem egy őket is elnyomó politikaigazdasági hatalom elleni magatartá s volt. Most egy új világrend és integráció küszöbén állunk. Indokolt, hogy a szovjet csapatkivonás napján felidézzük, hogy honnan indultunk el, és közös akarattal meg is érkezzünk oda, ahová indultunk. Lehetnek vitáink a mindennapok problémáinak megoldásá t illetően, de stratégiai célokat nem lehet választási ciklusonként változtatni. A kivonulás napjának üzenete legyen mindnyájunk számára ez: hosszú távú nemzeti céljaink tekintetében egység, az ahhoz vezető utak és módok tekintetében sokszínűség. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Varga István frakcióvezetőhelyettes úr, MDF. Megadom a szót. DR. VARGA ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! XX. századi történelmünkben a mai nap, június 16a bizonyára fekete betűkkel íródott a krónikába. Nemcsak azért, mert ma emlékeztünk meg Nagy Imre és mártírtársai kivégzéséről, hanem mert 1948. június 16án , a XXXIII. törvénycikkel államosították az egyházi iskolákat, és 6505 egyházi iskola került állami tulajdonba. Ma már vitathatatlan, hogy ez az intézkedés felmérhetetlen károkat okozott nemcsak az egyház, hanem az oktatás és az egész magyar társadalom szá mára. Az egyházi iskolák államosítása, majd a későbbi Mindszentyper Rákosi Mátyásnak és moszkovita elvbarátainak azt az alapvető célját szolgálta, hogy Szent István országából soha többé ne legyen keresztény ország. A Magyar Demokrata Fórum üdvözölte és m esszemenően támogatja a rövidesen aláírásra kerülő, és a katolikus egyház anyagi, politikai biztonságát szolgáló vatikáni megállapodást. Úgy ítéljük meg, hogy ez a megállapodás egyúttal példaértékű lehet a többi történelmi egyház és az állam viszonyának re ndezéséhez is. Tudomásunk szerint a parlamenti és az azon kívüli politikai pártok és társadalmi szervezetek túlnyomó többsége is támogatja a vatikáni megállapodást, még akkor is, ha tudjuk, hogy a katolikus egyház csak töredékét kapja vissza elkobzott java inak, és a magyar oktatásban, egészségügyben és szociálpolitikában is korábbi súlyához képest lényegesen kisebb szerepet tud vállalni. A miniszterelnöki bejelentést követően egyetlen párt, a Szabad Demokraták Szövetsége jelentette ki kategorikusan, hogy el lenzi a vatikáni megállapodást. Képviselőtársaim előtt is ismeretes, hogy az ország számos városában és községében a vatikáni megállapodás elleni röpiratok jelentek meg; például az elmúlt héten megyémben, Békéscsabán; és a röpirat hangvétele egyértelműen a katolikus egyház és a vatikáni megállapodás ellen próbálta uszítani az embereket. Az egyik röpirat szerzője nem átallotta Kossuth Lajost, történelmünk legnagyobb alakját, országunk harmadik kormányzóját idézni annak érdekében, hogy a vatikáni megállapodás ellen hangolja az embereket, és szembeállítsa nemcsak a hívőket és ateistákat, hanem a történelmi egyházakat is. A Békéscsabán több ezres példányban terjesztett röplap címe: "Milliárdok és a vatikáni szerződés", s tényként azt állítja, hogy - idézem: "Jún ius 20án Rómában újabb 100 milliárdos számla készül; ezt már nemcsak mi, hanem a gyermekeink is nyögni fogják. Az eddig kapott összegekkel a katolikus egyház még sohasem számolt el. Mikor teszi ezt meg?" A felületes
