Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CZUCZI MIHÁLY (SZDSZ):
245 Remélem, hogy ez az önök számára bizonyíték arra, hogy ne m kellett volnae mégis másként megválasztani a tbönkormányzatokat. Erről ennyit. (20.40) Bársony András képviselőtársam, nem egészen értem, hogy miért feltételezi rólam, hogy három évvel ezelőtt nem voltam érzékeny vagy fogékony a feketemunka terjedéséve l kapcsolatban. Az, hogy három éve ülök ebben az Országgyűlésben és három éve tudom elmondani aggályaimat, és támogatok minden olyan kormányzati előterjesztést, amely fellép a feketegazdaság terjedése ellen, az nem jelenti semmiképpen ezt; különösen Szabol csSzatmárBereg megyében élve, látva az ott megjelenő fekete- és szürkegazdaságot, úgy gondolom, hogy ezt kár volt feltételeznie rólam. Én minden adótörvény kapcsán, minden tbjárulék és egyéb kapcsán itt országgyűlési képviselőként folyamatosan hangoztat tam, hogy sokkal többet várok el a három éve kormányon lévő pártoktól, magától a kormánytól, hogy határozottabban lépjen fel a feketemunka vagy feketegazdaság ellen, valamint hogy teremtsen legális munkahelyeket. Én tehát csak elmondani tudom, önöknek visz ont határozottabban kellett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) volna cselekedniük. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom szót a Czuczi Mihály képviselő úrnak, SZDSZ, akit Kávássy Sándor képviselő úr követ, a Függet len Kisgazdapártból. DR. CZUCZI MIHÁLY (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Lehet vitatkozni arról, amit a tisztelt képviselő asszony elmondott, de azzal, azt hiszem, valamennyien egyetértünk, hogy kisebb adminisztrációval, több legálisan fog lalkoztatott munkaerővel kell számolni, ha ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül. Ugyanis a törvényjavaslat célja az, hogy a jelenleginél egyszerűbben, egy összegben is leróhatja az összes munkabért terhelő közterhet a munkaadó, aki alkalmanként munkát vá llaló dolgozót foglalkoztat. Az egyszerűsített eljárás a javaslat szerint egyelőre azokra az esetekre vonatkozik, amikor magánszemély foglalkoztat másik magánszemélyt, kivéve az egyéni vállalkozókat. Az új szabályok alapján véleményem szerint évente legalá bb 2030 ezer munkanélküli állampolgár vállalhat legálisan munkát. Így ezzel a munkanélküliek többsége szerezheti meg a munkanélküliellátórendszerben maradáshoz szükséges 180 napos biztosítási időt, amelyre alkalmi munkavégzéssel két év alatt nyílik mód. A törvény a munkanélküliekre is vonatkozik azzal a megkötéssel, hogy alkalmi munkavállalás idejére nem kapnak járadékot. Ezáltal csökkenhetnek az államnak és az önkormányzatoknak a közmunka szervezésével és a közmunka további adminisztrációjával kapcsolato s kötelezettségei és terhei. A törvényjavaslat szerint alkalmi munkavégzésnek az minősül, ha egy munkáltató egybefüggően maximum öt munkanapon keresztül foglalkoztat valakit. És itt meg lehet állni, hogy jogos az a felvetés és jogos az az igény, amit az id ényjellegű mezőgazdasági munkánál követelnek elsősorban a mezőgazdasági egyéni vállalkozók. Hiszen azt mindenki tudja, aki mezőgazdaságban dolgozott vagy részt vett nyári munkán, hogy öt nap alatt nem lehet elvégezni sem egy szamócatermés leszedését, sem p edig egy dinnyetermés leszedését. Tehát itt egy 15 nap, illetve 30 nap között kellene átgondolni a lehetőségeket. Az alkalmi munkát végzők bére nem lehet kevesebb napi 700 forintnál, sem több 2700nál a javaslat szerint. Ezen is el lehet vitatkozni, hogy e z a 700 forint kevése vagy sok, vagy a 2700 lehete esetleg 3000. De azt hiszem, abban valamennyien egyetértünk, hogy mindenki a kevesebbet, az alacsonyabbat fogja választani. Tehát kitűzhetünk 3000 forintot vagy 3500at is, de biztos vagyok
