Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
242 Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájá nak folytatása ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztést T/4466. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4466/24. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Először Szilágyiné Császár Terézia képviselő assz onynak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett törvénytervezetben a kormány a feketegazdaság felszámolását célozza meg, amit nekünk elle nzékieknek, kereszténydemokrata képviselőknek tulajdonképpen örömmel kellene üdvözölnünk. A gondunk csak az, hogy ez a törvénytervezet igen kis mértékben járul hozzá ezen jelentős probléma megoldásához. Nem a gazdasági feltételrendszer gyökeres átalakításá val operál, hanem a törvénytervezethez hasonló morzsákkal - mint például most ez a bélyeggyűjtési akció - nyugtatja meg saját lelkiismeretét, és vezeti félre a közvéleményt. A törvénytervezet ellen a legfontosabb kifogásunk az, hogy igen szűk magánszemélyi munkáltatók - ki se tudom mondani, ez egy nagyon furcsa elnevezés - körére, főleg a mezőgazdasági őstermelőkre terjeszti ki a hatályosságát. Az indoklásban azt magyarázza, hogy az évközi változás, a számviteli és egyéb feltételrendszer komoly megzavarását jelentené, hogyha ettől bővebb, a szürke- vagy feketegazdaság szélesebb szegmensére terjesztené ki esetleg. Ez az indoklás azért is nehezen érthető, mivel a tervezet nem tervezi 1998. január 1je után sem ettől szélesebb területre kiterjeszteni a hatályát . Ha azt szeretnénk, hogy az alkalmi munka legalizálása megtörténjék szélesebb területen, akkor ettől jóval nagyobb munkaadói kört, például az idényjellegű munkát jelentősen igénylő mező- és élelmiszergazdaság, mondhatnám az építőipart, de különösen a szol gáltatás, a kereskedelem területét is ki lehetett volna jelölni erre a lehetőségre. Igaz ugyan, hogy a sajtóban az illetékesek utólag nyilatkoztak arról, hogy '98. január 1je után szándékukban áll a kibővítést megtenni. Legalább a sajtóból ezt megtudtuk! Az indoklásban azonban erről jó lett volna szót ejteni, hogy mi, képviselők, a törvénytervezet indoklásából tudjuk ezt meg. Van néhány dolog, néhány paragrafus, amit úgy ítélünk meg, hogy nagyon jó lenne módosítani. A 2. § (1) bekezdésében megjelenő munkad íj alsó határa egyben a táblázat alsó határát is jelenti, ami 700 forint/nap. Ha ezt havi átlagban nézzük, figyelembe véve a 17 500 forintos minimálbért, és 22 munkanap/hónappal számolunk, akkor ennek az értéknek 800 forint/napnak kellene lennie - érvényes íteni kellene itt is a minimálbért. A 2. § (3) bekezdésében tárgyalt előnyugdíjas miért nem végezhet alkalmi munkát? - kérdezzük. Ki lehetne talán kötni, a 2. § (1) bekezdésében meghatározott idő 60 százalékánál többet nem dolgozhat, nem teljesíthet, de ne legyen teljesen kizárva a legális jövedelemszerzésből. (20.30) Úgy véljük, hogy a feketemunkát az ilyen diszkriminációk inkább gerjesztik, minthogy szűkítenék. Az a véleményünk, hogy a 8. § 2. pontját át kell alakítani, mivel ahhoz, hogy az adóelőleget vi sszakaphassa az, aki 250 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezik, akkor azt nyilván jelentenie
