Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár:
239 harmadrészt a szociális típusú szolidaritást a társadalombiztosítástól elkülönült szociálpolitikai rendszerben kell egyidejűleg megerősít eni. Kétségtelen, hogy az elvi egyetértés mentén egyes konkrét konstrukcionális megoldásokat többen is kritizáltak. Ilyen visszatérő bírálatot kapott a gyermekek után javasolt, a szüléshez kapcsolt szolgálati idő kedvezményrendszere is. Bár a múlt héten az ezzel kapcsolatos javaslatokról már szóltam - pontosabban a kormány javaslatáról , de már akkor is utaltam arra, hogy elképzelhető, a jelenlegi, igazságtalan rendszert nem sikerült a legoptimálisabb megoldással fölváltani. Éppen ezért, tekintettel arra, hogy az ezt követő vitában még számos alkalommal előkerült ugyanez a téma, szeretnék egy picit erről bővebben beszélni, mert nagyon fontosnak ítéljük a közvélemény korrekt tájékoztatását e tekintetben. Mi is a jelenlegi helyzet? Az 1968. január 1je, a gye s bevezetése előtt született gyermekek után gyermekenként egy év, fogyatékos gyermekenként másfél év szolgálati idő kerül elismerésre. Az 19681995 között született gyermekek esetén biztosítási jogon, 1995től alanyi jogon, de jövedelemhatárhoz kötötten já ró gyes ideje járulékfizetés nélkül szolgálati időnek számít. A gyed, egészen megszűnéséig, járulékfizetés nélküli szolgálati idő. 1996. január 1jétől a gyes ideje 6 százalékos egyéni járulék levonása mellett, munkáltatói járulékfizetés nélkül szolgálati időnek számít. A jelenlegi szabályozás ellentmondása tehát az, hogy míg a gyesre jogosultak a többi járulékfizető terhére egy rendkívül kedvezményes járulékmérték mellett szolgálatiidőelismerést kapnak, addig a gyesre nem jogosultak ez idő alatt szolgálat i időt nem tudnak szerezni. Ennek az igazságtalan, a gyesre nem jogosultak számára diszkriminatív szabályozásnak a megszüntetésére javasolta a kormány, hogy a gyes ideje helyett a gyermekszülés tényét honoráljuk egységesen kétkét év szolgálati idővel. Önö k közül sokan számon kérték, hogy miért nem a gyermeknevelés miatt kieső éveket ismeri el a nyugdíjrendszer. A gyermeknevelés preferálása elől nem kívánunk elzárkózni, de csak olyan módosításokat tudunk támogatni, amelyek a jövőben születendő gyermekek nev elését a gyesre jogosultságtól függő megkülönböztetés nélkül ismerik el. Egyes hozzászólásokban tetten érhető volt az az ellentmondás is, amely az átalakítás elveit helyesli, de a konkrét konstrukciót illetően az elvekkel éppen ellentétes elvárást fogalmaz meg. Ez leginkább a szociális típusú felvetéseknél volt tapasztalható, amire a megoldást - ismét hangsúlyozom - nem a társadalombiztosítás rendszerében kellene erőltetni, hanem a szociális támogatási rendszerekben, a rászorultsági szempontok figyelembevét elével. Példaként erre a saját nyugdíjjal nem rendelkező özvegyeket említeném, akik számára többen is magasabb mértékű özvegyi ellátást javasolnak. Ez önmagában is diszkriminatív lenne a saját ellátásra járulék ellenében jogot szerzett özvegyekkel szemben. A kormányzati javaslat éppen ezt, a ma meglevő megkülönböztetett szabályozást kívánja megszüntetni, s egyidejűleg a rászoruló özvegyeket szociális járadékkal fogjuk támogatni. A felosztókirovó rendszer korszerűsítésének ütemezésére vonatkozó észrevételek kel kapcsolatban szeretném néhány szempontra felhívni a figyelmet. A vegyes rendszerbe átlépők számára, mivel ott 15 év tagsági időhöz kötött a szolgáltatás, járadékkifizetés első ízben 2013ban történik. Ehhez kapcsolódóan mérlegelhető, hogy a bruttó kere setek alapján megállapított társadalombiztosítási nyugdíj bevezetése a javasolt 2009 helyett csak 2013ban történjen. Ennek előnye, hogy a nyugdíjmegállapítási szabályok érdemben nem változnak azok számára, akik életkoruk miatt már nem választhatják az új , vegyes rendszert. Ugyanakkor hátránya az, hogy a degresszív beszámítás megszűnésének időpontja és a minden szolgálati évet egységesen elismerő új nyugdíjskálaszabály is így később kerül bevezetésre. Mérlegelni kell azt is, hogy a korhatáremelés átmeneti időszakának lezárása után, 2009ben módosítani kell a korhatár előtti nyugdíjazás
