Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Dr. Rapcsák András (KDNP) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez - "Megfelelő eszközrendszer és finanszírozási háttér nélkül hogyan tud eleget tenni a törvénytisztelő üzemeltető a jogszabályi kötelezettségeinek?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
182 megfelelőt alkotni, és szükséges lehet bizonyos esetekben módosítani akár a törvényen, akár a rendeleteken. Az interpelláció arra vonatkozik, hogy ennek a rendeletnek a 2. pontjában f oglalt veszélyes hulladékokról, tehát a szennyvíztisztítás kommunális eredetű szennyvíziszapjának kezeléséről és elhelyezéséről talán a rendelet nem kellő megfontoltsággal, körültekintéssel és nem kellően végrehajtható módon rendelkezik. Talán rövid ismert etés: a rendelet 2. számú melléklete a veszélyes hulladékok kategóriájába sorolja a kommunális szennyvizek tisztításából származó iszapokat is, ha azok ipari szennyezéssel terheltek, s ezen anyagokat minősítésükig a legnagyobb környezeti veszélyt jelentő ö sszetevőiknek megfelelően akár különösen veszélyes anyagnak is lehet tekinteni. Maga a minősítés az eljárás bonyolultságára való tekintettel egy hosszadalmas eljárás, és egy igen költségigényes, tehát milliós nagyságrendű befektetést igénylő vizsgálati elj árás. Ezt akkor is el kell végezni, hogyha egy viszonylag kis teljesítményű tisztítóműről van szó, amit például csak egy varroda szennyvize terhel mint ipari szennyeződés. El kell azt is gondolni, az életszerűséget tekintetbe venni, hogy maga a szennyvízti sztító nem olyan, mint egy üzem, hogy egyik oldalon bemennek a különböző alapanyagok, a másik oldalon kijön a késztermék. A minőségellenőrzés biztosítja a mindig azonos minőséget, ha például ma bevizsgálunk szennyvíziszapot, és azt találjuk, hogy nem vesz élyes hulladék, nem tartalmaz ipari eredetű összetevőt, attól még egy fél év múlva - a fogyasztástól függően - előfordulhat, hogy nem felel meg ezen minősítési előírásoknak. Kérdezem a tisztelt államtitkár asszonyt, hogy ilyen eljárási rend mellett lehete kötelezni a szennyvíztisztító telep üzemeltetőjét az eljárásra, amikor - mint mondtam - a minősítés a további végtermék veszélytelenségére semmilyen garanciát nem ad. És a másik, szintén kapcsolódva az elmondottakhoz (Az elnök a csengő megkocogtatásával j elzi az időkeret lejártát.): egy veszélyes minősítést kapott üzemeltető elhelyezhetie nyugodt lelkiismerettel a telepen a félegy év múlva keletkezett iszapot mint környezetre ártalmatlan anyagot? Várom az államtitkár asszony válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Az interpellációra Szili Katalin környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár asszony válaszol. DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr rendkívül életszerűen foglalta össze azokat a gondokat, amelyek egyegy jogszabálynak a végrehajthatósága tekintetében jelentkezhetnek. Én azzal tökéletesen egyetértek, amit a képvi selő úr megfogalmazott, hogy olyan jogszabályokra van szükségünk még a környezetvédelem területén is, amelyek szigorúak legyenek, de végrehajthatóak. A képviselő úr által említett példa kapcsán: azért engedje meg azt a kitételt, hogy sajnálnám, ha nem tudn á az az üzemeltető, aki egy szennyvíztelepet üzemeltet, hogy milyen minőségűek azok a szennyvizek, amelyek a csatornából a szennyvíztelepére bekerülnek, illetőleg milyen minőségű az, amelyet kibocsát a szennyvíztelepről. Ez feltételezi számomra azt is, hog y esetleg a saját technológiáját sem ismeri, de feltételezem, hogy a képviselő úr sem erre gondolt akkor, amikor az interpellációját megfogalmazta. A képviselő úr utalt arra a kormányrendeletre, amit 1996ban alkottunk meg, pontosan a veszélyes hulladékokr a vonatkozóan. Pontosan ezért engedje meg a képviselő úr, hogy egy picit hívjam egy kis jogértelmező sétára, hiszen a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály - ahogy ön is említette - eléggé, hogy úgy mondjam, szerteágazó, és több értelmezést igényel. Feltételezem, ha ezen végigmegyünk, akkor a képviselő úr által feltett interpellációra megnyugtató választ fogok
