Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABÓ TAMÁS (MDNP):
150 Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondosan áttanulmányoztam az ö sszes felszólalást, ami a nyugdíjtörvények és a nyugdíjreform kapcsán itt az Országgyűlés előtt elhangzott. Meglehetősen általános vita zajlott az én megítélésem szerint, ami tele volt tűzdelve olyan elemekkel, hogy okvetlenül cukkolják egymást képviselőtá rsaim. Én ezt nagyon szeretném elkerülni. A Néppárt - ahogy az előző felszólalásomban elmondtam - elvileg nem ellenzi sem azt, hogy megjavuljon a nyugdíjrendszer, sem a konkrét módját - tehát a tőkefedezeti rendszer bevezetését sem. Ebből következően abban érdekelt, hogy minden előre látható problémára valamilyen megoldás szülessen, és éppen ezért minden területen, amit észrevett, módosító indítványokat fog kezdeményezni, és ilyen módosító indítványokat közösen is hajlandó benyújtani más frakciókkal. Én öt elemre szeretnék most kitérni, öt konkrét témacsoportra, ami nem került szóba, vagy ha szóba került, nem esett szó a megoldásról. (12.20) Az öt konkrét téma: a szerzett jogok kérdése; az indokolatlan különbségtételek kérdése; az önszerveződés, önkormányzás , önigazgatás kérdése; a szabadságfokok, a döntési szabadságok növelési lehetőségeinek kérdése; végül a harmonizáció más törvényekkel. Szerzett jogok: Korrektnek tartjuk azt a megoldást, ami a társadalombiztosítási nyugdíj ígéretét a teljesített befizetésh ez köti. Az arányát is korrektnek tartjuk. Összességében 31 százalékos befizetés fog teljesülni tartósan a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben annak az oldalról, aki ott marad, aki nem marad ott, annak az oldaláról - a munkáltató révén - is 23 százalé k fog teljesülni. Ehhez tartozó ígéret, hogy minden év szolgálati időért jár 1,65 nyugdíj az átlagkereset után annak, aki a társadalombiztosítási rendszerben marad, illetve 1,22 százalék annak, aki a magánnyugdíjrendszerben marad; ez önmagában a terhek és a viszonzások arányát megtartja. De van itt egy nagyon komoly probléma: ez csak a pályakezdőkre igaz, és nem igaz azokra, akik a törvény szellemének, a törvény hívásának megfelelően egy évvel a pályakezdés után úgy döntenek, hogy átmennek a magánnyugdíjren dszerbe, mert úgy érzik, az Országgyűlés olyan törvényt alkotott, ami nekik megfelelő, vagy tizenöt évvel utána mennek át. Aki később, nem pályakezdőként lép a magánnyugdíjrendszerbe, az elveszít jogot. De úgy gondoljuk, lehet megoldást találni arra, hogy ez a jog ne vesszen el, ez pedig az, hogy arányosítani kell a társadalombiztosításban eltöltött évek számával azt, hogy mennyit is nyújt a társadalombiztosítás. Hogy egy konkrét megoldást mondjak erre: ha körülbelül harminc év az a távolság, ami a pályakez déstől a 47 éves belépési lehetőségig nyílik, akkor azt a távolságot, ami az előbb említett ígéretek között van, évenként meg kell határozni és arányosítani kell évenként. A második kérdéskör a szerzett jogok tekintetében a garanciaügy. Mennyire is vállal garanciát a pályakezdők számára kötelezően előírt magánnyugdíjtőkeszámla vezetésével kapcsolatban az állam? Mi azt gondoljuk, a szerzett jog alapelvéhez az tartozik hozzá, hogy arányában ugyanannyi garanciát vállaljon, mint amennyi befizetésarányosan oda teljesül. Erre a törvényjavaslatban szereplő 21 százalék mint garancia nem felel meg, mármint annak a 21 százaléka, amennyit a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben kapna. Ennek a befizetésarányos meghatározása szükséges, az pedig valahol a 8 százalékos egyéni befizetés és a 23 százalékos társadalombiztosításba menő befizetés arányában adódik, tehát valahol 30 százalék körül. A második kérdéskör a különbségtétel ügye. Itt egyetlenegy dologra kell kitérnem, mégpedig arra, hogy másként értékeli a törvény a pályakezdőket, vagy akik nem pályakezdők, de katonák, tanulnak, gyesen vannak - és ez tarthatatlan. Ezt alkotmányossági kérdésnek tekintjük, és konkrét módosításokat tettünk le ez ügyben. Úgy gondoljuk, ezek megoldhatók; de ha nem, akkor most bejelentjük, hogy az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni ebben a kérdéskörben.
