Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
146 befektetéseket lehetővé téve, mint a mostani javaslat, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy ezt a rendszert működtessék, és a kecske ne lakjon jól, de a káposzta nemhogy megmaradjon, hanem növekedjék is. Az érdekeltség növelésével kapcsolatban az a véleményünk, hogy ha tőkefedezeti elven és nem várományfedezeti elven működtetjük a rendszert, ez nem jelent valódi érdekeltségnövelést, hiszen itt a bemeneti oldalon szabályozunk, és attól kezdve a rendszer vezéreltként működik, tehát megint nem elég rugalmas, nem elég organikus, szerves fejlődés útján jön létre. Tehát a várományfedezeti elv, ami megint csak az egykori OTIrendszer lényege volt, az az, hogy a kimeneteli oldalon szabályozunk, tehát azt mondju k, hogy ennyi lesz az életkereset után a nyugdíjhelyettesítési ráta, az életkeresetek 6570 vagy megállapodás szerinti százaléka. Akkor mindenki tudja, hogy az egyénileg nyilvántartott jövedelme után mire számíthat. (12.00) Ennek következtében a bemeneti oldal fog változni, a kimeneti lesz fix, tehát a járulékokat, illetve a tőkefedezeti részre elkülönítendő összegeket minden évben a költségvetés a társadalombiztosítási költségvetéssel együtt szabályozni tudja. Tehát kezünkben tudjuk tartani a folyamatot, és nem engedjük el egy bármennyire optimista, de a világon senki által nem hitelesíthető prognózis alapján. Az érdekeltség ilyenfajta megteremtése azt jelentené, hogy ez a felhalmozott tőke valóban a nemzetgazdaságba lenne terelhető, hiszen ha igazán akarj a a kormány a társadalombiztosítást, szigorú befektetési szabályokkal megfelelően tudna erre ösztönözni. Ha viszont ez a tőke, ami összegyűlik a nonprofit pénztárakban, olyan kezelőkhöz kerül, akik felett semmiféle befolyása nincs a Magyar Köztársaságnak, egyelőre - három évig, az Európai Unióhoz való csatlakozásunkig - megteszik, utána pedig bevallják, hogy nem tudják megtenni. Való igaze, hogy három éven belül ezt képesek megtenni? Tizenharmadikán, pénteken a New Yorki tőzsdén bejegyezték az IMGcsoport ot - azért mondom így, mert holland csoport, és nem tudom, hogy hollandul hogyan kell az egyes magánhangzókat helyesen ejteni , amelynek 130 milliárd dollár az éves forgalma. Ennek a csoportnak a magyarországi képviselője az egyik hazai, külföldi tulajdon ú biztosító. Ennek igazgatója bevallotta - mint ahogy a tőzsdei hírekben megjelent , hogy ügyfélkörét nyugdíjpénztárak vagyonkezelésének elnyerésével kívánja bővíteni. tizenkét egyéb biztosító van. Ha 12szer 130 milliárd dollárban gondolkoznak, ez körülb elül százszorosa a teljes magyar költségvetésnek. Komolyan gondolják, hogy egy ekkora tőkeerejű világhálózatot a magyar kormány kézben tud tartani? Hogy nem fognak fittyet hányni a jó szándékú befektetési tanácsaikra? - ezt nem gondolhatják komolyan! Ezért mondom én, hogy a társadalombiztosítás, a magyar társadalombiztosításon belül létrehozandó tőkefedezeti rendszer befektetési, vagyonkezelési szabályainak pontos előírásával el lehet érni azt, hogy ez a tőke összegyűljék, de ez valóban - hogy kicsit pateti kus legyek, Kossuthot többen, több célból idézték már, több röplapot is láttunk az elmúlt napokban Kossuth nevével - a honi ipar támogatását, tehát a termelőtőkébe történő beruházást jelentené. Mindezek alapján a jelen formában a Magyar Demokrata Fórum nem tudja ezt a törvényjavaslatot elfogadni. Nem látja megalapozottnak azt a jövőt, amelyet önök az ország elé állítanak. Nem látja biztosítottnak sem a bevételek növekedését, sem a bevételek hazai gazdaságba történő beruházásának a biztosítékát. Éppen ezért első körben, jelen formájában nyilván nem tudjuk támogatni a javaslatot. De tisztában lévén kárenyhítési kötelezettségünkkel, azért módosító javaslatokat is teszünk, mégpedig négy csoportban. Az első csoport az, hogy a pályakezdők számára kötelező belépést ebbe a rendszerbe szabadon választhatóvá tegyük, már csak azért is, mert a pályakezdés egy tökéletesen meghatározhatatlan állapot. Lehet 14 és 39 éves is egy pályakezdő. Tehát itt az állampolgárok egy részét - pusztán attól, hogy akkor kezdenek dolgozni - megkülönböztetni, más jogokkal és
