Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényjavaslat; a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat; a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törv... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ):
127 egyik ilyen dolog az, hogy az erősen kifogásolható 22 éves társadalombiztosítási törvény áttekinthetetlenné vált, új jogszabályokat, új törvényeket kellett alkotni. Tekintsünk vissza, hogy '91ben mik is voltak a körülmények! Sokan érintették, hogy a demográfiai kérdés, az Európában megmutatkozó elöregedés mindenfajta nyugdíjrendszer felülvizsgálatát érinti - ezzel találkozunk Németországban, Európa más országaiban. A másik dolog is szóba került '91ben: hogyan finanszírozható a nyugdíjrendszer? Ennek kapcsán annak idején más volt a helyzet. Mit kaptunk mi '8990ben? A költségvetésről leszakadt társadalombiztosítási alapokat, és ezen társadalombiztosítási alapokat kellett kiépíteni. Az ott elhatározott követelmények, célok szerintem akkor reálisak vol tak. Mivel is álltunk szemben? A '90es költségvetés majdnem nullszaldós volt, '91re szaladt fel 21 milliárdra, s az azt követő években kezdett meredeken felszaladni. Most hozzátesszük azt, hogy ekkor még benne volt a szociális ellátásoknak a fedezete, am it számtalanszor hangoztattunk, és sokan hittük azt, hogy ha ez kikerül a társadalombiztosítási alapokból, akkor az egyensúlyi helyzet kedvezően alakul. Ki is került ez, méghozzá a múlt kormány idején; azt hiszem, '9394 fordulóján az utolsó tétel is átker ült az állami költségvetésbe, és így mintegy 50 milliárdos összeggel tehermentesítette az alapokat. Tehát akkor, amikor ezt a döntést meghoztuk, nem volt annyira sürgős a számunkra - meg nem látszott annyira sürgősnek , hogy itt az egyensúlyi problémák a későbbiek során ilyen komolyak lesznek, habár a demográfiai adatok ezt előre jelezték. A másik dolog, amivel nem számoltunk: '91ben még a foglalkoztatási kérdések másképp alakultak. Azokban az években esett vissza 20 százalékkal a GDP, mentek tönkre, alak ultak át az állami nagyvállalatok. A foglalkoztatottak létszáma akkortájt kezdett meredeken zuhanni, és most már beállt egy olyan állandó értékre, amivel stabilan számolhatunk: 4 millió foglalkoztatott az, akik az aktívakat jelentik, és ehhez mintegy 60 sz ázalék inaktív, illetőleg eltartott tartozik. Ez az arány mostanra állt be, tehát az akkori reményeink, hogy a foglalkoztatásnál majd komolyabb eredményeket lehet elérni, és ezáltal a járulékbefizetők száma nem nagyon csökken, és fedezhetők ezek a kiadáso k, kicsit illuzórikusnak mutatkoztak. Hasonló mértékben akkor még úgy gondoltuk, hogy a járulékok befolynak rendesen, és a járulékfizetők teljesítik kötelezettségüket. Az elmúlt évek mutatták meg azt, hogy a járulékkikerülési technikák mennyire előretörtek , és milyen nehéz a kiadások fedezetét megteremteni. Akkor volt egy alaptétel - és mindenki így gondolkodott , hogy legyen egy nemzeti alapnyugdíj, amely nemzeti alapnyugdíj minden állampolgárt illessen meg. Ez, mindenki úgy gondolta, egy kisebb összeg, a mai árszinten - még hogyha 7 ezer forinttal is számolunk, és a nyugdíjasok számával kiszorozzuk - ez a személyi jövedelemadó teljes összegének mintegy felét tenné ki. Én nem hiszem, manapság valaki ezt egyáltalán komolyan tudja gondolni, hogy ennek a nemz eti alapnyugdíjnak a fedezetét a költségvetésből, az adóterhek növeléséből elő tudja teremteni. Ott is úgy fogalmaz a határozat - és ezt mindenkinek az értelmezésére bízom , hogy ez a távolabbi jövőben képzelhető el, a nemzetgazdaság egy magas szintű fejl ettségi fokán. Azt hiszem, próbálunk arrafelé haladni, de addig még évek kellenek. Ennek kapcsán beszéltünk arról, hogy az időskorúak járadékát bevezetjük. Az elmúlt ciklusban erre nem került sor; többször próbálkozott képviselői indítvánnyal több személy. Ennek bevezetése mostanra érett meg, és valóban előrelépésnek tekinthető az, hogy kiegészítő ellátásként, kisegítő körülményként beléphet a rendszerbe az időskorúak járadéka. Mit határoztunk még el? Azt, pontosan szó szerint, hogy 62 évre emeljük a nyugdí jkorhatárt, és ez az ezredforduló körül a nők esetében is beáll erre az értékre. Ezt '93ban kellett volna megtenni; mindenki tudja, hogy a '94es évben közös elhatározással ez kitolódott, mert meg kellett teremteni a rugalmas nyugdíjbavonulás feltételeit is, és ez a csomag csak '96ban, a múlt év nyarán
