Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - TAMÁSSY ISTVÁN (SZDSZ):
1131 Mind a három párt nemmel szavazott a törvény végső szavazása során. Mind a hárman nagyon vártuk azt, hogy egy olyan építésügyi törvény, egy olyan védett környezetről szóló törvény születik, ami kielégíti azt a rengeteg módosító javaslattal jelzett szándékunkat, hogy egy eurokonform törvény szülessen. Egy jó törvényre rendkívül nagy szükség lenne, hiszen a magyar építésügy és annak az alkalmazott területei, főleg a hatósági t evékenység, az építésigazgatás megítélésünk szerint a mélypontját érte el, ezért feltétlenül szükség lett volna egy kellő időben megalapozott törvény elfogadására. A törvénynek vannak jó pontjai is, ilyen a főépítészek szerepének megerősítése, ilyenek a te rületrendezéssel és a településrendezéssel kapcsolatos ügyeknek a törvényben elfogadott passzusai. Bár jobban szerettük volna, ha a településügyi törvény ezzel egyidejűleg került volna benyújtásra, melyre a belügyminiszter úr ez évben ígéretet tett, szeret tük volna, hogyha a településügyből bontakozik ki a szerkezeti terv és a szabályozási terv egyébként jó gondolata. Nem tartjuk helyesnek, hogy az engedélyezéseknél, főleg a minőségellenőrzésnél a szakhatósági rendszer ilyen eltérő és ilyen inkoherens szab ályozással került megállapításra. Valóban kompromisszumos megoldásról van szó, amelyben mi a kistelepülések, a falvak önkormányzatainak és jegyzőinek tájékoztatását és ügyfélként való megjelenítését is fontosnak tartottuk volna. Mindenesetre az, hogy a műe mléki és az építésügyi szakhatósági rendszerben eltérő szabályozások vannak, az első fok pedig néhány városra és tartósan kötelezettséget vállaló településre korlátozódik, további lépéseket tesz szükségessé rövid időn belül. Fontosnak tartjuk, hogy a világ örökség kezelésében a nemzeti bizottság a törvény alapján megszülessen, és szeretnénk, hogyha a műemléki és az épített környezet ügye koherenssé válna. Kifogásoljuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy a kamarák nem kaptak kel lő feladatot ezekben a törvény adta lehetőségekben, és reméljük, hogy a közeljövőben az épített környezet védelméről és építésügyről szóló eurokonform szabályozás majd ismét a parlament elé kerül. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzé ki padsorokból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Tamássy István képviselő úrnak, aki az SZDSZ képviselőcsoportjának szavazatát indokolja. TAMÁSSY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége képviselői a törvény elfogadását egyhangúlag támogatták és igennel szavaztak. Szólni kell a tervezet vitájáról, amely szokatlanul hosszú ideig, több mint egy évig tartott. A törvényjavaslat 1996 májusában került a tisztelt Ház elé, amely a záróvitához a '97. május 14i alkotmány- és igazságügyi bizottsági ajánlással érkezett el. A történetre eddig a pontig azt lehet mondani, kemény és nehéz viták zajlottak, az eltérő érdekek parlamenti egyeztetése után jó kompromisszumok jöttek létre. Ami érthetetlen számunkra, az az el múlt két hónap eseménye, az 50 ellenzéki képviselőtársunk által kezdeményezett előzetes, tehát elfogadás előtti normakontroll megkérése volt. (17.20) Mint ismeretes, a törvény terv szerint 1998. január 1jén lépne hatályba. Ehhez az előttünk álló relatíve kevés idő alatt több mint húsz kormány- és miniszteri rendelet meghozatala, továbbá jelentős szervezeti változtatások megszervezése és végrehajtása válik szükségessé. E rendeletek elkészítése csak a zárószavazás, illetve az elfogadás után indulhat el. Az e lőzetes normakontroll kérésének folyamata pedig, mint látjuk, több mint két hónapot vont el a rendelkezésre álló rövid időből. Tehát a normakontrollkérés veszélyeztette a törvénytervezet hatálybalépését, továbbá meghiúsította több fontos köztes rendelkezés beindítását, melyek 1997. július 1jén léptek volna
