Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Dr. Varga István (MDF) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Miért szüntetik meg a gyulai Bay Zoltán Gimnáziumot?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1094 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Századunk egyik legnagyobb fizikusa, Bay Zoltán, 1900. július 24én született Gyulaváriban. Nevéhez nemcsak hazai felfedezések fűződnek, mint például a közismert, színét változtató neonreklámcső, hanem kényszerű emigrációját követően a washingtoni egyetem kutató professzora, az Egyesült Államok m éréstudományi intézetének vezetője, s nem utolsósorban ő volt a radarcsillagászat megalapítója. A világhírű tudósnak megadatott, hogy hazájában egyetlen intézmény, a Bay Zoltán Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola felvegye a nevét. Az iskola egyedülál ló szerkezete - négy év gimnáziumi képzés, két év gazdasági informatikus felsőfokú szakképzés , teljes egészében az Európai Unióhoz való integrációnk és a térségi problémák, mint például a falvak elnéptelenedése, elszegényedett lakosság, a nagy munkanélkü liség megoldása meggyőzte a névadót arról, hogy érdemeit, amiért küzdött, szülővárosában ébren tartják, és útmutatóként, lámpásként szolgál a jövő generációja számára. Az elkészült pedagógiai programban kiemelt szerepet kap az informatika, és ennek koordin álására, irányítására is az iskolát kérték fel. Ehhez csatlakozott Romániából az aradi Csiky Gergely, a nagyváradi Ady Endre és a temesvári Bartók Béla Líceum is. Pontosan emiatt nemcsak a tanulóknak, hanem a szülőknek, Gyula polgárainak és az egész Békés megyei közvéleménynek megdöbbentő volt értesülni a gyulai önkormányzat képviselőtestületének 1997. június 16i üléséről, melyben megszünteti a Bay Zoltán Gimnáziumot, és azt beolvasztják az Erkel Gimnáziumba. Lehetetlen két percben felsorolni, államtitkár úr, a gimnázium kálváriáját, hisz például három interpelláció ideje is kevés lenne arra, hogy az 1996. évre beadott címzett támogatási kérelmet ki és milyen módon változtatta meg - esetleg hamisította meg , illetve az elfogadott pályázatok között miért c sak az Erkel Ferenc Gimnázium szerepel. Kérdezem tehát államtitkár urat: miért kellett megszüntetni a Bay Zoltán Gimnáziumot és Informatikai Szakközépiskolát, illetve mint a közoktatásért felelős miniszter - most államtitkár úrnak teszem fel, természetesen a miniszter úré a kérdés , mit kíván tenni az iskola megmentése érdekében? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. A kérdésre Szabó Zoltán államtitkár úr válaszol. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! A válaszom kiábrándító lesz. A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény értelmében a közoktatási intézmény létesítéséről, átszervezéséről és megszüntetéséről a fe nntartó dönt. A Bay Zoltán Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola a városi önkormányzat fenntartásában működött. A városi önkormányzat döntött úgy - mint képviselő úr is említette volt , hogy beolvasztja az intézményt az Erkel Ferenc Gimnáziumba, és eg ységes önkormányzati gimnáziumként működteti tovább. Úgy döntött 1997. július 31i hatállyal, hogy az eddigi gimnázium és szakiskola valamennyi feladatát, a jogok és hatáskörök jogutódlásával, az Erkel Ferenc Gimnázium látja el. (14.30) Az önkormányzati tö rvény, illetőleg a közoktatási törvény értelmében, ha az önkormányzat törvényes kötelezettségeinek eleget tesz, és a törvényes rendelkezéseket betartja, ebbéli döntését, intézkedését senkinek nincs hatáskörében felülbírálni. A művelődési és közoktatási min iszter és minisztérium, a kormány és az Országgyűlés sem rendelkezik e téren hatáskörrel. Én úgy gondolom, hogy ha képviselő úrnak konkrét információi vannak címzett és céltámogatások meghamisításá val kapcsolatban, akkor erre illetékes a rendőrség, illetőleg az ügyészség, szíveskedjék feljelentést tenni. Úgy gondolom továbbá, hogy Gyula város önkormányzata, amely ezt a döntést meghozta, nem képviselő úrnak, nem a kormánynak és nem az Országgyűlésnek tartozik elszámolással, hanem Gyula város polgárainak, akik őket megválasztották,
