Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Csépe Béla (KDNP) - a pénzügyminiszterhez - "A GDP növekedése és az emberi fejlődési index összefüggéséről" címmel - CSÉPE BÉLA (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter:
1088 Megadom a szót Csépe Béla úrnak. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Pénzügyminiszter Úr! Igen fontos mutató mindenkor a nemzeti jövedelem növekedési üteme. Gyakran halljuk a kormánynyilatkozatokban, hogy ez hogyan alakul. Ugyanakkor tájékozódá som szerint fejlett országokban egyes kutatóintézetek már az úgynevezett emberi fejlődési indexet használják, amelynek csak egy része, egy tényezője a nemzeti jövedelem növekedési üteme. Ez egy átfogóbb index, amely igen sok olyan humán szempontú állapotfe lmérést tartalmaz, ami egy ország mindenkori helyzetével kapcsolatban soha nem lehet közömbös. Tájékozódásom szerint egy svájci kutatóintézet elvégezte ezt a felmérést Magyarország vonatkozásában, és ezt közzé is tette, lehetett olvasni a lapokban. Eszerin t ez az index Magyarország szempontjából igen kedvezőtlen képet mutat: 46 ország felmérése alapján 1994ben a 25. helyen voltunk, és 1996ban a 32. helyre csúsztunk vissza. Ennek nyilván részmutatói is vannak, ebből szeretnék egykét dolgot még elmondani e rövid időkeretben: Az alkoholizmusnál és drogfogyasztásnál 1995ben a 36. helyen voltunk, 1996ban a 42. helyre csúsztunk vissza. A munkások átlagjövedelme szempontjából 1994ben a 36.ak voltunk, 1996ban 38.ak. Az üzleti vállalkozások társadalmi felelő sségérzete nagyon érdekes téma. 1995ben is nagyon rossz helyen voltunk, a 43. helyen, 1996ban a 45. helyen vagyunk, és csak egy ország van mögöttünk: Oroszország. Az állami korrupció szempontjából - ami mindannyiunknak fájdalmas - az adatok szerint 1995ben a 29.ek voltunk, és 1996ban a 35. helyre csúsztunk vissza. Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Ezeket az adatokat azért soroltam fel, hogy bemutassam a kedvezőtlen helyzetet, és azt a kérdést tegyem fel, hogy a pénzügyi kormányzat a GDP növekedése mellett hogyan kíséri figyelemmel ezt a fajta indexet. Milyen következtetéseket von le ezekből az adatokból? Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. A kérdésre Medgyessy Péter pénzügyminiszter úr válaszol. DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügymin iszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a figyelemfelkeltő kérdését. Természetesen a Pénzügyminisztérium nemcsak a sajtóból tájékozódik a felmérésekről. (Felmutatja a könyvet.) Itt van a kötet, amely ige n részletesen bemutatja a világ különböző országai versenyképességét. Ilyen felmérést egyébként a világgazdasági fórumtól kezdve egy sor, számos kutatóintézet és más intézmények is végeznek, nagyon sok fajta mércét alkalmazva. Semmiké ppen sem arról van szó, hogy a GDP növekedését mint mutatót helyettesítő mutatóról beszélhetnénk, csupán arról, hogy számos egyéb szempontot is tartalmazó összeállítások készülnek, mint ahogy például ez az anyag is. Ez a tanulmánykötet tartalmazza azokat a z elemeket, amelyeket az OECD is meghatároz, amire azt mondja, hogy a versenyképesség az a mérték, ameddig egy ország szabad és nyílt piaci körülmények között a nemzetközi piacokon eladható termékek és szolgáltatások előállítására képes, miközben hosszú tá von képes fenntartani és növelni a lakosság reáljövedelmét. A rendelkezésre álló mutatók nagyon sok fajta fejlődési indexet tartalmaznak. Soha nem egy kormány tevékenységét tükrözik, hiszen nyilvánvaló, hogy hosszú távú indexsorokról van szó, sokszor nem i s összehasonlítható időszakokról. Van olyan például, ahol hatéves átlagokat, van, ahol egy, két- vagy hároméves átlagokat is összevetnek. Semmiképpen sem lehet azt mondani, hogy akár javul, akár romlik a mutató, az adott kormánynak az érdeme vagy a hátrán ya. (14.10)
