Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1997. július 8-án Madridban tartott csúcsértekezletének döntésével kapcsolatos politikai nyilatkozattervezet tárgyalása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
1048 falak meg törnek az utak, és mégse vagytok gazdagok. Naivitás ez persze, és nem állítom, hogy az egész magyar sajtóvilág ezt a hangot ütötte meg, de ez a hang is benne volt a hangok között, és egy szabad országban ez önmagában véve rend ben van. Mégis meg kell fontolnunk, hogy mi van emögött, és feltételezem, hogy azért ez egy természetes reakció. Nagyon sok ember úgy nőtt fel egész élete folyamán, hogy a NATOt valami rettenetes rossznak tapasztalta meg, helyesebben ezt mondták neki róla , esetleg ezt is írta különféle irományaiban. Hát persze, hogy ha tapasztal a társadalomban NATOellenes hangokat, és ő éppen közvéleményformáló pozícióban van, felnagyulnak ezek a dolgok. Nem baj ez, nem befolyásolja az ország képét kifelé, de nekünk a n épszavazás előtt számolnunk kell a jelenséggel, és meg kell tegyük az ellenlépéseket, ami persze nem a sajtócenzúra bevezetése, hanem a logikus és világos érvelés minden gondolattal szemben. Mások békeszerető emberek, ha szabad műszóval mondani: pacifisták . Számomra sok szempontból szimpatikusak. Ki ne szeretne egy olyan világban élni, ahol nincsenek fegyverek, nincs háború? Történelmi tapasztalatokat is lehet felsorolni: nem tudom, hogy a honfoglalás óta milyen komoly sikert értünk el fegyverrel. Nem fegyv er az, amivel egy nemzet igazán előbbre mehet; de azokat a polgártársainkat, akik így gondolkodnak, figyelmeztetnem kell egy nagyon szomorú tényre: volt már Magyarországon olyan hadügyminiszter, aki nem akart katonát látni, és noha nem lehet azt mondani, h ogy Trianon ennek a mondatnak a következménye, de hogy a határok pontosan hol húzódnak, az összefügg azzal a politikával, amit 1918ban folytattak - katonai szempontból is. Na és aztán itt van a semlegesség kísértése, amelyről már szóltak képviselőtársaim, és itt is hadd utaljak nemcsak 1956ra, hanem 1918ra is, hiszen annak októberétől fogva lelkesen kiabálta az akkori vezetés, hogy Magyarország semleges ország. (10.10) De mitől lehet semleges egy orszá g? Semleges lehet, ha olyan erős, hogy mindenki fél tőle; s hogy ne féljenek tőle, azt mondja: én semleges vagyok, ne féljetek, nem fogok bántani. Semleges lehet akkor is, ha az ország nagyon fontos, és a többiek, az igazi nagyhatalmak mondják azt, hogy mi garantáljuk a ti semlegességeteket. Ezt mindenki ismeri, ez az osztrák példa, nemzetközi garanciával. Vajon, akik most semlegességet emlegetnek, meggondoltáke, hogy mely hatalmak fogják lelkesen garantálni a mi semlegességünket, rábízhatjuke magunkat? A kik azt gondolják, hogy a NATO függőséget jelent, vajon tudjáke, hogy micsoda függőséget jelentene egy olyan garancia, amelyet, mondjuk, a lassan magára találó Oroszország ad Magyarország számára. Azt hiszem, hogy sokkal nagyobb bajt idézhetnénk magunkra. Kedves Képviselőtársaim! Számunkra tehát egyik semlegességi forma sem adatik meg. Ha magunkról, gyermekeinkről, unokáinkról akarunk gondoskodni, akkor meg kell keressük azt a biztonsági formát, amely a legnagyobb biztonságot a legkisebb árért adja meg. Ni ncs erre szükség, mondják mások, mert veszélyeztetve nincs az ország. Valóban, bár én nem vagyok minden titkok tudója, de nem tudok arról, hogy volna olyan ország a közelünkben, melynek katonai tervei a Magyarország elleni felvonulást tartalmazzák. Éppen e zért most könnyebb megszerezni azt a nemzetközi támogatást és azt a biztonságot, amikor nem azért kérünk segítséget, hogy: jaj, jöjjenek, mert ég a ház! - hanem azért, mert egy meglévő nyugalmat és stabilitást lehet biztosítani. És persze, kedves képviselő társaim, bár a NATO védelmi, katonai védelmi szervezet, előbbutóbb, noha Boszniában erre vannak már jelek, a jelenleginél is markánsabban szembe kell nézni azzal, hogy egy új világban, egy átrendeződött hatalmi struktúrában nem az egyik hatalom a másik ha talommal szemben jelenti a fő veszélyt, hanem a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés. Bizonyos jelei annak, hogy fel kell lépni, mondom, már a boszniai akciókban is kimutathatók, lehet, hogy nem most, de a távlatokban esetleg egy hatékonyan együt tműködő nemzetközi szervezet erre a területre is kiterjeszti rendszeresen a munkáját, mert ez egy olyan kérdés, amely nem az egyik ország, másik ország veszélyeztetése - Magyarország békében van , hanem ebben az ügyben senki nincs biztonságban.
