Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1997. július 8-án Madridban tartott csúcsértekezletének döntésével kapcsolatos politikai nyilatkozattervezet tárgyalása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZEKERES IMRE (MSZP):
1046 k ezdeményezői és tanúi vagyunk a rendszerváltás egy olyan oldalának, amelynek - és ez kivételes ritkaság a magyar politikai életben - a magyar parlamenti pártok részéről 1990 óta mindig támogatottsága volt. Ez tehát az a történelmi pillanat, amely olyan lel ki tartást adhat egy népnek, a mi nemzetünknek, amely hosszú, viharos és valljuk be, nem mindig sikeres történelme során nagyon ritkán adatott meg. A vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc óta nem voltunk olyan katonai szövetség tagja, amely az Atlantióceá n partján fekvő országokat is magába foglalná. Különleges, ritka és évszázadonként nagyonnagyon ritkán előforduló esélyt és lehetőséget kaptunk. Miért akarjuk mi, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselői, hogy hazánk a NATOhoz, ehhez a szövetsé ghez tartozzon? Ugyanazért, amiért a kormányon lévő angol és francia szocialisták, vagy az ellenzékben lévő német szociáldemokraták és minden hozzánk hasonló párt az európai demokráciákban, s amiért egyébként KeletEurópa szocialistái is mind az atlanti ta gságot támogatják. A felsoroltak mind azért törekszenek erre, mert a tagságot az európai integráció elengedhetetlen részének tekintik, mert jobban képviselhetők és védelmezhetők így nemzeti érdekeik, a katonai biztonságuk pedig magasabb szinten és olcsóbba n biztosítható a szövetségben. A NATO garantálja a biztonságot, de többet is. Egy NATOországnak ugyanis fő kötelessége demokráciájának őrzése és fejlesztése, társadalmi stabilitásának biztosítása. Ezek olyan kötelezettségek, amelyekre nyugodt szívvel váll alkozhatunk. A NATO semmi olyat nem követel tőlünk, ami saját magunknak ne állna érdekünkben. Érdemes tehát azon is elgondolkodni, hogy földrészünk keleti felén minden mérsékelt politikai erő, legyen az jobboldali vagy baloldali, egyaránt a NATOba töreksz ik - csak a két szélsőség hívei ellenzik a csatlakozást. S ez azon ritka kérdések egyike, amelyben egyébként ezek a szélsőségesek egyet is értenek. Tisztelt Képviselőtársaim! A NATO nemcsak a demokrácia és a stabilitás őrzője, hanem ahogy 1949es magalakul ásakor kimondta, szerződésben rögzítette: minden néppel és kormánnyal békében óhajt élni, erőfeszítéseit a béke és biztonság fenntartása érdekében fejti ki. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy 45 évvel a megalakulása után jegyezhetjük fel az első fegyve res katonai akciót: Bosznia, 1994. február 28. Ez a szövetség tehát a demokratikus országok által közösen vallott értékek, és nem csupán rakéták, katonák, tankok összessége. Ezeket az értékeket mi, szocialisták is valljuk, és ezért is akarjuk, hogy Magyaro rszág osztozzon a NATOtagság előnyeiben. S azért is, mert tudjuk, hogy ezután majd részesei lehetünk olyan döntések meghozatalának, amelyek eddig nélkülünk történtek, s amelyek egész Európa és benne Magyarország sorsát is érintik. Korlátozzae ezzel a NAT O a mi szuverenitásunkat? Ellenkezőleg! (10.00) Védelmet nyújt azokkal szemben, akik a jövőben esetleg fenyegethetnék, mert legalább annyira leszünk NATOtagként szuverének, amennyire Dánia, Hollandia vagy Norvégia, amelyek biztonságban gyarapodnak. És aho gy náluk, úgy nálunk sem fog a NATO atomfegyvereket tartani. Miért is tenné egy olyan korban, amikor a hajókról, tengerekről kilőhető rakéták sebezhetetlenebbek? Az viszont igaz, hogy a csatlakozás kötelezettségekkel is jár, és az egyik ilyen a hadseregünk reformja, korszerűsítése. Igen, ez pénzbe kerül. De erre akkor is szükség lenne, ha kívül maradnánk a szövetségen, ha csak magunkra támaszkodva próbálnánk hazánk védelmét biztosítani, mert az sokkal többe kerülne. Svájc vagy Svédország háromszor annyit kö lt fegyverre, mint a hasonló NATOországok. Úgy gondolom, hogy ezt is szem előtt kell tartani, amikor a várható költségekről beszélünk itt, az Országgyűlésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk együtt kell gondolkoznunk azokkal is, akiket most nem kértek f el a csatlakozásra, elsősorban a hazánkkal határos kimaradó országok politikusaival. Mi, akik kivételezett helyzetbe kerültünk, szószólói lehetünk mindazoknak, akik hozzánk hasonló nemzeti és nemzetek feletti célok elérését tartják fontosnak, mindazoknak, akiknek fontos a biztonság, a demokrácia, a kisebbségi jogok biztosítása. Meggyőződésem, hogy Magyarország történelmi
