Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1997. július 8-án Madridban tartott csúcsértekezletének döntésével kapcsolatos politikai nyilatkozattervezet tárgyalása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
1040 Németország, Spanyolország és Portugália, Hollandia és Dánia, a NATO mind a 16 tagállama - azzal az ajánlattal, hogy csatlakozzunk a szövetséghez, csatlakozzunk a fejlett országok közösségéhez; ahhoz a köz össéghez, amely 48 éve áll fenn, és amely védelmezi a demokráciát, az emberi jogokat, a politikai és a gazdasági vállalkozás szabadságát, a jólét alapjait és eszközeit. Az a NATO hív bennünket csatlakozásra, amely soha sehol nem támadott meg senkit, és nem követett el egyetlen országgal, nemzettel szemben sem agressziót; ugyanakkor védelmezi az emberi értékeket, a békét és a szabadságot. Az a NATO hív bennünket, amely segít a nemzetek közötti ellentétek feloldásában és a nemzetközi viszályok rendezésében, a mely az Egyesült Nemzetek Szervezetének felkérésére más államokkal együtt részt vesz Boszniában a béke megteremtésében, fenntartásában. A szervezet arra hív fel bennünket a madridi csúcstalálkozó döntése értelmében, hogy védjük közösen magunkat, Európát, a világot a demokrácia ellenségeitől, a diktatúráktól és a nacionalistáktól. Hívnak bennünket arra, hogy teremtsünk közösen békét, biztonságot mindannyiunk számára. A szervezet - ezt hangsúlyozni szeretném - nem utasít, hanem hív bennünket. Ez ritkán fordul t elő a mi történelmünkben, és csak nagyon kevés államnak tesznek ilyen ajánlatot. A meghívás a szervezetbe a Magyar Köztársaság és népe által elért teljesítménynek szól, annak a népnek, amely a közel hatmilliárd fős emberiség tízmilliójaként nagyon sokat tett az elmúlt évek során, nemcsak a saját maga felemelkedéséért, hanem a szomszédos államokkal való megbékélés politikájáért. A NATO a döntésében figyelembe vette, sőt, alapvető szempontként kezelte azt, amit a Magyar Köztársaság a demokrácia, a szabadság , a nemzetgazdaság teljesítményében és a más népek iránti tolerancia erősítésében tanúsított. Meg kell mondanom, jóleső érzés volt hallgatni Madridban azokat a véleményeket Magyarországról, amelyek megfogalmazták, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárai je lesre vizsgáztak a nemzetek közössége előtt. Rögtön hozzá szeretném tenni: a konkrét indokok megfogalmazása kapcsán is és az eddigi tárgyalásaink során mindenütt szóba került az, hogy ez egyfajta elégtételt jelent a szabadságharcaink és a forradalmaink szá mára is; elégtételt azért, mert túléltük az idegen hordák pusztításait, a háborúkat és a békediktátumokat, a rossz rendszereket és a rossz hatalmakat. Elégtételt jelent ez a meghívás azért is, mert meg tudtuk őrizni a hagyományainkat, kultúránkat, nyelvünk et, és Magyarország befogadott, integrált más népeket is a magyarságba, mert gazdagítottuk a világot tudósokkal, találmányokkal, művészekkel, újító szellemiséggel, kulturális kincsekkel és - amit gyakran hangsúlyoznak az Európai Unióban és a NATOban is - politikai bátorsággal és józansággal. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi tárgyalásokon, így Madridban is, gyakran került és kerül szóba az, hogy büszkék lehetünk arra, hogy magyarok nélkül nem írható meg az autóipar, az atomenergia, a telefon és a táv író, az Internet, a rakétatechnika, az olajfeldolgozás, az űrkutatás, a Mars- és Holdexpedíciók története. Túlélő nemzetnek hívnak bennünket, és ebben nagyon sok az igazság; ugyanakkor rögtön hozzá szeretné m tenni, hogy ezzel az ajánlattal úgy kell élnünk, hogy bebizonyíthassuk, élni is tud a nemzet, nemcsak túlélni a megpróbáltatásokat. Ez az ajánlat azt is kifejezi, hogy most nemzeti céljainkat munkára, tehetségre támaszkodva érhetjük el. Tehát egy ritka t örténelmi lehetőség nyílt Magyarország számára: saját maga választhat szövetséget és stratégiát, elfoglalhatja helyét Európában, amit mindig is el akart érni. Hangsúlyozni szeretném, hogy a meghívás elfogadása, a csatlakozással kapcsolatos döntés a mi szuv erén döntésünk. Éljünk vele! Mert meggyőződésünk az, hogy a biztonságunk megteremtéséről és szavatolásáról van szó a NATOcsatlakozással, mert a NATOban valóban érvényesül a mindenki egyért és egy mindenkiért elve, a védelem területén is - mert a demokrác ia védelme a csatlakozás
