Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 8 (292. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - A Házbizottság állásfoglalása az Országgyűlés 1997. évi őszi ülésszakának jogalkotási programjáról - Napirenden kívüli felszólalók: - DÖGEI IMRE (FKGP):
1027 DÖGEI IMRE (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mélyen tisztelt Rádióhallgatók! Örülök, hogy egy olyan fontos termékről tudunk beszélni, amit a magyar ember nemcsak búzának, hanem inkább életnek nevez. A napirend utáni felszólalásomnak is éppen ezért azt a címet adtam, amely kifejezi a magyar földművelő ember bújátbaját, örömét, bánatát: "Hullámzik a búzatenger, de kevés a boldog ember! - avagy miért magas a búza vámőrlési díja?". Amikor a búza felvásárl ási áráról beszélgetünk, és a jelen esetben is a sajtó, a média közli az 18002000 forint körüli árat mázsánként, ugyanakkor a termelőrétegben felmerül az a kérdés, hogy érdemese búzát termelni. (20.10) Azt a termé ket, amelyet a magyar ember évszázadokon keresztül életnek hívott, és még annak is nevezi ma is. Miről is van szó, tulajdonképpen? E termék ára ebben a pillanatban adott, az elhangzottak alapján. Ugyanakkor a búza őrlési díja mázsánként 700 forinttól 1500 forintig tejed, és nagyon sajnálom, hogy a miniszter úr kiment e pillanatban. E körül az ár körül mozog malmonként és cseretelepenként. Ez a közlés a felvásárlói árnál és az őrlési díjnál is elfogadhatatlan, mélyen sérti a búzatermelők hatalmas táborát, hi sz az ország kenyeréről van szó. Amikor ez a réteg azon igyekszik szinte minden idegszálát megfeszítve, hogy olcsóbb, jobb, több, minőségileg kifogástalan termék kerüljön az ország asztalára, akkor ennél a csodálatos termelői rétegnél megkérdőjeleződik, ho gy kik azok, akik ezt az aránytalanságot, ezt a diszkriminatív intézkedést foganatosítják - természetesen a termelők kárára. Ezekről az összegekről feltétlenül beszélni kell, hisz egy olyan fontos termékről van szó, amelyet szinte minden magyar állampolgár fogyaszt, és emellett nem szabad szó nélkül elmenni. Ott kell róla említést tenni, ahol csak lehet! Nem szabad elhallgatni! Valamennyi magyar állampolgárnak tudnia kell ennek a csodálatos, nélkülözhetetlen termékünknek az útját, a vetéstől az asztalra ker ült kenyérig bezárólag. Amikor az ország valamennyi polgárának dédelgetett álma, hogy a bekerülési költség minél kevesebb legyen, és így mindenkinek nagyobb darab kenyér jusson - és minél olcsóbban , akkor nem szabad elfogadni, hogy az őrlési díj, az őrlé s folyamata mázsánként 70 százalékot elvigyen. Indokokat hoznak fel a malmok, a kereskedők, hogy miért ilyen magas. Ugyanakkor a földművelő réteg, az a parasztság, aki ezt megtermeli, összeszorított fogakkal tűri, és várja, hogy mikor lesz ez valahogy úgy megoldva, hogy az ő erejét ne használja ki senki, vagyis ő is bekerüljön abba a körbe, amikor is haszonnal tudja ezt a nélkülözhetetlen terméket előállítani, azaz megtermelni. Ettől kezdve már nincs rizikó, már nem kell félni, hogy elviszi az aszály, a jég meg a különböző kártevők! Csak osztozkodni kell a megtermelt termékek értékéből. A rizikót maga a termelőszféra, a földművelő réteg, a parasztság viszi el. Éppen ezért az elmondottak késztetnek engem arra, hogy szóljak az ország nyilvánossága előtt mindaz on szervekhez, minisztériumokhoz, magához a kormányhoz és az egész ország népéhez, hogy ezt a fontos terméket az első helyen szerepeltesse, hogy legyen a mindennapi kenyerünknek igazi értéke. Ne csak akkor, mikor megesszük azt a szelet kenyeret, hanem addi g is, amíg ez a csodálatos termék eljut az útján idáig: az asztalig. Nem tudom elfogadni azt a különböző magyarázatot, hogy az energia drága, hogy különböző szankciók érik a felvásárlót, a termékekkel foglalkozókat, és ennek következtében emelkedik az ára ezen termékből származó áruféleségeknek. Egy a lényeg a termelő oldaláról nézve: legyen becsülete ennek a rétegnek, aki ezt a terméket megtermeli és az ország asztalára teszi. Ismételten szeretném kihangsúlyozni e termék fontosságát. Erről a termékről besz élni kell, mert létfontosságról van szó!
