Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Dr. Varga László (KDNP) - a külügyminiszterhez - "Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nemzetközi jelentőségének tárgyában" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
588 Dr. Varga László (KDNP) - a külügyminiszterhez - "Az 1956os magyar forradalom és szabadságharc nemzetközi jelentőségének tárgyában" címmel ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Dr. Varga László úr, a Kereszténydemokrata Néppá rt képviselője, interpellációt nyújtott be a külügyminiszterhez, "Az 1956os magyar forradalom és szabadságharc nemzetközi jelentőségének tárgyában". Dr. Varga László képviselő urat illeti a szó. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Külügy miniszter Úr! 1995. december 12én, majd a következő év november 26án kérdést intéztem a külügyminiszter úrhoz: mit tesznek annak érdekében, hogy az 1956os forradalom és szabadságharc jelentőségére tekintettel a NATOba és az Európai Unióba tagként való felvételünknél különleges eljárásban részesüljünk? A miniszter úr nem adott kielégítő választ, míg az államtitkár úr elmondott egy hosszú programot, amikor idehaza ünnepeltek a negyvenéves évfordulón, ami nem tartozott a tárgyhoz. Érdemben azt mondotta, ho gy hiábavaló illúzió arra gondolni, hogy az 1956os események bármilyen hatással vannak az Európai Unióba s a NATOba tagként való felvételünknél, sőt ezeknek az említése visszatetszést szül. Franciaország köztársasági elnöke, Jacques Chirac úr másképpen g ondolkozik. Magyarországi látogatása során, 1996. január 16án a francia kultúrotthonban, a kitüntetések átadása alkalmával többek között a következőket mondotta. 1957 januárjában, negyven éve véget ért az európai történelem egyik legerőteljesebb, egyik le gszebb, egyik legtisztább forradalma. Forradalom, amely központi szerephez juttatta Magyarországot mindazoknak a földrengéseknek a sorában, amelyek végül is a Szovjetuniót romba döntötték. Példájuk - folytatta a Francia Köztársaság elnöke - élni fog, megma rad, mert jelképe annak a reménynek és bizalomnak, amelyet a legnagyobba, a legszentebbe: az emberi méltóságba vetettünk. Minden viharon és balsorson túl gyönyörű akaratból és reménységből adtak leckét a világnak. Kérdezem a külügyminiszter urat: ha Magyar országnak központi szerepe volt abban, hogy a világtörténelem egyik legborzalmasabb rendszere a Szovjetunióval együtt összeomlott, ha Magyarországnak központi szerepe volt abban - ahogy a francia köztársasági elnök mondja , hogy a vasfüggöny lehullott, a megszállott közép- és keleteurópai államok felszabadultak, Európa békéje biztosítva van, akkor a külügyminiszter úr véleménye szerint mindezek feljogosítjáke Magyarországot arra, hogy a nagyon nehéz eljárásokban az európai uniós és a NATOtagságnál külön leges eljárásban részesüljünk? Ha egyetért velem a külügyminiszter úr, akkor megkérdezem: mit tesz és mit tettek ennek érdekében? Ha nem, akkor miért nem? Végül: a Francia Köztársaság elnökéhez hasonló beszédet a magyar forradalomról még egyetlen államfő s em mondott. Ezért megkérdezem a külügyminiszter urat, mit tett a Külügyminisztérium annak érdekében, (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) hogy ez a történelmi jelentőségű beszéd országosan ismert legyen? Kérem válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Az interpellációra SzentIványi István külügyminisztériumi államtitkár úr válaszol. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon nagyra becsülöm képviselő úr következetességét, azt, hogy immáron harmadszorra áll a tisztelt Ház elé ebben a kérdésben, de attól tartok, ismét ki fogom ábrándítani. Hiszen nem adhatok érdemben más választ, mint amit a legutóbb ugyane tárgyban feltett kérdésére.
