Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 3 (249. szám) - A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
991 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérem jelen lévő képviselőtársaimat... (Bogárdi Zoltán a szónoki emelvény felé tartva: Onnan vagy máshonnan..?) Ahonnét óhajt, képviselő úr, ha már elindult, akkor... (Bogárdi Zoltán: A helyemen otthonosabban érzem magam...) Szóval megkérem jelen lévő képviselőtársaimat, hogy aki hozzá akar szólni, az gombja megnyomásával előre jelezze. (Nincs jelzés.) Csak Bogárdi képviselő úr. Megadom a szót Bogárdi Zoltán képviselő ú rnak, MDF. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem halászként, nem horgászként, halászati vízterületnek nem tulajdonosaként azt hiszem, nyugodtan lehetek objektív, és fölvázolhatok a tisztelt Háznak néhány olyan kérdést, amely so k esetben ellentétes - ellentétes csoport érdeke , viszont valamilyen formában közös nevezőt kell találni. Megkérdeztem minden, a halászatban, horgászatban érdekelt csoportot - tulajdonképpen a halak kivételével mindenkit megkérdeztem , és nagyon érdekes válaszok érkeztek. Egybehangzó volt a rend utáni vágy - ez elsősorban a törvény által ígért szankciók szigorításában öltött testet , a tisztességes módszerek használata, valamint az alkotmányosság betartása. A horgászok szinte egybehangzóan azt mondják, hogy akadályozza meg a törvény, a parlament vagy valaki - mindegy, hogy ki - a rablást, ahogy ők hívják a halállomány rablását, pusztítását. Azt hiszem, hogy most, a vadászati és a természetvédelmi törvény fiaskója után talán lenne lehetőségünk arra, hogy egy keményebb szankcióval ellátott törvényt fogadjon el a parlament, amely valamivel talán szigorúbb, mint az a 22. §ban megfogalmazott ejnyebejnye vagy az azon egy kicsit túllépő, de nagyon óvatos, egyéves időtartam, amire visszavonják a halászati, horg ászati jegyét annak, aki ellen hatályos büntetőjogi, illetve szabálysértési határozat van. Azt hiszem, ennek meglenne a lehetősége, meg is lenne rá az igény, és el lehetne fogadtatni az érdekeltekkel. Egybehangzó a vélemény, hogy ne lehessen halradart, ill etőleg elektromos eszközöket használni. Tudom, a törvény is tárgyalja, hogy bizonyos esetekben az elektromos eszközök használata engedélyezendő, mégpediglen mentés vagy a hatékonyabb munka érdekében. A horgászok viszont azt kérik, hogy ezt csak abban az es etben lehessen használni, ugyanis nagyon nehéz ellenőrizni, hogy az, aki bizonyos elektromos eszközöket használ halászatra, rendelkezik engedéllyel vagy nem. Tehát a nyílt vizeken ennek az ellenőrzése - mivel legtöbbször éjszaka használják - szinte lehetet len. Ugyancsak kérés, főleg a lépcsőzött vízi erőművekkel díszített vagy csúfított - kinek mi tetszik - vizeken a hallépcső építésének kötelezővé tétele. Tehát a 17. § ezzel egészüljön ki, és ne kötelezhető legyen - a feltételes mód elhagyásával. A legérde kesebb kérés, ami azt hiszem, talán a legnagyobb vitát fogja kiváltani nemcsak itt, hanem az érdekeltek között is, egyértelműen jogi jellegű. Ez a bizonyos 3. § (2) bekezdése, amit szíves engedelmükkel most idéznék, amely azt mondja: holtág és bányató eset ében a halászati jog a magyar államot illeti. Ezzel gyakorlatilag a 3.§ (2) bekezdése az (1)t semmissé teszi, ami pedig azt mondja: a halászati jog mint vagyonértékű jog a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része. Az érdekeltek azt mondják, hogy ezen t úllép az a bizonyos 16. § (1) bekezdés, ami azt mondja, hogy a halászati jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, illetve lehetővé tenni, hogy az ingatlanon keresztül a jogosult a vízhez külön jogszabályban meghatározott k orlátozások betartásával eljusson. (Dr. Kis Zoltán: Szolgalmi jog!) (21.50) Nehéz kérdések ezek, főleg akkor, hogyha a 16. § (3) bekezdését is hozzáolvasom: "Az ingatlan tulajdonosát, használóját (1)(3) bekezdés szerinti korlátozásból eredő károsodásért k ártérítés illeti meg." Nem enyhíti a baját! Ugyanis azt mondják az érintettek, hogy ez a szabályozás túllép, akarom mondani, visszalép a most hatályos szabályozástól is, ami viszont egyértelműen kimondja azt, ez a bizonyos '77es 3. törvényerejű rendelet, hogy a halászat joga - (2)(3) bekezdésben foglaltak
