Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 3 (249. szám) - A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - MÉSZÁROS BÉLA (SZDSZ):
985 szól, és aminek külön örülök, hogy semmiféle politikai vita eddig a törvénytervezet tárgyalása kapcsán nem tűnt fel, és azt hiszem, alapvetésekben megegyezhetünk. Megegyezhetünk azért, mert ez a törv énytervezet szakmailag jól előkészített, és - mindjárt az elején mondom - egykét módosító indítványunkkal jobbá téve a Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti frakciója számára is elfogadható. Így aztán nem is volt könnyű a helyzetem, amikor arra gondo ltam, hogy az általános vitában milyen megközelítésekkel fogom megalkotni a véleményemet a törvényről, mert tulajdonképpen az eddigi hozzászólások során mindenről szó esett. Akkor arra gondoltam - mint ahogy önök is, képviselőtársaim, nyilván a saját körei kben megpróbálták meghallgatni az érintetteket , hogy megpróbálom itt és most azoknak a horgászoknak a véleményét eladni, előadni, akikkel a napi találkozásaink során többször is megvitattuk a dolgot. Sokszor elhangzott már az általános vita során, de tal án nem árt sokadszor is elmondani, hogy Magyarországon 330 ezer horgászt jegyeznek, ez a 330 ezer horgász a családtagjaival együtt mintegy egymillió, ha úgy tetszik (Bogárdi Zoltán: Szavazó...) , szavazót és választót tesz ki - na, ugye, már politizálok, ne m erről van persze szó. Akik a természetet szeretik és akik - mint jómagam - 2025 éve horgásznak, nagyon jól tudják azt, hogy a horgászsport messze nem vadászat. A horgászat, ez a hobbi - mondjuk ki bátran és őszintén - a viszonylag kis keresetű emberek s portja, és bizony arra is van példa, hogy többen, kettenhárman összeadva a kis pénzüket keresik a jó horgászvizeket és mennek el oda autóval. Ezért én azt gondolom - és talán nem veszélyes és meredek az állításom, ha azt mondom , hogy ez a törvény egy ic ipicit szociális kérdés is, egy icipicit szociális törvény is. Nos, amikor a horgászok a véleményüket elmondták, akkor az első kérdés az volt: mondja, képviselő úr, mennyiben csorbulnak a jogaink; kevesebb vízterület áll majd a rendelkezésünkre; az új törv ény megszületésével az évenként a horgászengedélyre befizetendő összeg nem haladjae meg az anyagi lehetőségeinket, és így tovább. Én akkor azt mondtam, hogy az eddigi általános vitában elhangzottakat tudva azt állítom: a képviselők többsége, akik különöse n érdekeltek és érintettek ebben az ügyben, szolidárisak lesznek ezzel az 1 millió horgászhoz. Természetesen van itt egy más érdek is, a halászat és a halászok érdeke, de erről nem szívesen beszélnék, mert ehhez annyira nem értek, de azért a későbbiek sorá n - különösen azért, mert a mezőgazdasági bizottság kihelyezett bizottsági ülésén rendkívül sok tapasztalatot szereztem - egykét szót szólnék. Amikor ezt a törvénytervezetet elolvastam, akkor az jutott az eszembe, hogy milyen jó lett volna ezt a törvényte rvezetet együtt tárgyalni a természetvédelmi törvénnyel, a vízügyről, a vízgazdálkodásról szóló törvénnyel, és így tovább, mert óhatatlanul is felmerül az emberben a gondolat, hogy ugyan azokat a törvényeket is ismerjük már, de mennyire lesznek koherensek ezek az összefüggő törvények, és tulajdonképpen ennek a törvénytervezetnek az olvasása közben is felmerült bennem az, hogy vajon miért nem szabályozza ez a törvény keményen és pontosan a természetes vizeink vízszabályozásának a lehetőségeit, miért nem szab ályozza ez a törvény, hogy egyes természetes folyóvizeken az úgynevezett "vízügyi lobby" mit engedhet meg magának, a vizeinken lévő erőművek milyen mértékben vehetik igénybe a vízhozamot, a víz ingadozása milyen mértékben befolyásolja a természetes vizeken a halak szaporulatát, a lerakott ikrák kikelésének a százalékát. Bizony azt kell mondjam - és bocsássanak meg, hogy saját, megyei példát hozok , ez nálunk, a Nyugatdunántúli Vas megyében nagy probléma, mert van egy olyan folyónk, a Rába, amely eléggé sa játos ebben az országban: egy felsőszinttáji folyó, amelyben olyan halak vannak, amelyek máshol az országban nem túl gyakran fordulnak elő, elég, ha csak a pisztrángot, a petényi márnát, rózsás márnát említem. Ezek a halak bizony megszenvedik azt, amikor a z erőműveknél a víz állandó vízszinttartása nem működik, és helyenként az egyméteres vízszintingadozás bizony erősen befolyásolja a szaporulatot. Tudom tehát azt, hogy nem ennek a törvénytervezetnek kell kőkeményen foglalkoznia ezzel, tartalmaznia ezeket a problémákat, és én remélem, hogy nem lesz koherenciazavar a törvények között.
