Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 3 (249. szám) - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. NACSA JÁNOS (MSZP):
967 anyagából a vidék- és térségfejlesztésről szóló bekezdést szeretném idézni: "A mezőgazdasági tevékenység a legnagyobb arányú használója a földrajzigazdasági térnek, így igen szoros a kapcsolat a regionális fejlesztés és a m ezőgazdaság között. Kiváltképp a többszörösen hátrányos helyzetű vidékeken szükséges a komplex regionális fejlesztés, amelynek a mezőgazdaság csak egy része, fontos eszköze. Az agrártevékenység önmagában nem tudja felvállalni az adott terület foglalkoztatá siszociális gondjait. A komplex regionális politika jelentős pénzeszközöket kell hogy juttasson a térségfejlesztésre, hogy beinduljon az ipari, feldolgozói, szolgáltatói tevékenység, új jövedelemforrásokat jelentve ezzel a lakosságnak." Az eddigiekből kit űnik, hogy nem csupán az európai integrációt, de a gazdasági és társadalmi folyamatokat is komplexként kezeljük. Meggyőződésünk, hogy a termelés, a feldolgozás, a forgalmazás együttese is komplex integrációt jelent. Ha versenyképes termelést kívánunk megva lósítani, nélkülözhetetlen a rendszerszemléletű megközelítés. Ha a térségfejlesztést és a gazdasági folyamatokat együtt kezeljük, akkor a fenntartható fejlődés kritériumrendszerét is érintenünk kell. Ebből adódóan itt is szólni kell erről az összetevőről. A fenntartható fejlődés általánosan elfogadott követelményeivel összhangban kiemelten fontos kormányzati feladat, hogy a gazdaság strukturális átalakítása során, illetve az ezzel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban a gazdaságfejlesztési és a környezet védelmi megfontolások integráltan érvényesüljenek. Az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének tudományos megalapozása is megtörtént. Érdemes erről is tudomást vennünk, és az országgyűlési határozat vitájában szerepeltetni. Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasá gi szervezete - a FAO - így értelmezi a fogalmat: "Az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése a természeti erőforrások megőrzésére, az azokkal való gazdálkodásra és a jelenlegi termelési technológiák olyan megváltoztatására irányuló törekvés intézményes meg valósítása, amely lehetővé teszi az emberiség jelenlegi és jövőbeli generációi élelmiszer- és egyéb igényeinek harmonikus kielégítését". Az agrárgazdaság, a mezőgazdaság, valamint az erdő- és halgazdaság ilyen módon megfogalmazott fenntartható fejlődése me gőrzi a talaj, az élővizek, a növény- és állatvilág genetikai erőforrásait, megakadályozza az emberi környezet leromlását, és technológiai szempontból megfelelő, gazdaságilag hatékony, társadalmi szempontból pedig elfogadható fejlődést eredményez. A fennta rtható vidékfejlesztés az agrárgazdaság - és ezen belül a mezőgazdaság, illetve az élelmiszertermelés - fenntartható fejlődésénél tágabb fogalomkör, de azokkal szoros összefüggésben áll, mert magában foglalja a vidéki lakosság és a vidéki települések nem mezőgazdasági jellegű tevékenységi körét is, amelyek sok esetben az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének nélkülözhetetlen elemei. A fenntartható regionális fejlődésnek az életminőség és az életfeltételek javítását kell célul tűznie. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Ha mindezeket áttekintve végiggondoljuk, hogy milyen útmutatót készítsünk a konkrét döntéshozóknak, mit szerepeltessünk a határozattervezetben ezen elvi jellegű megközelítések közül, akkor az imént általam elmondottakat pontokba szedve nem csupán a területi döntések meghozóit segíthetjük, de segítséget adhatunk a módosítások előkészítésében közreműködőknek is. Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam - elvi pontokba szedve - a javaslataimat. Mindenekelőtt a gazdaság strukturális átalakítása során, i lletve az ezzel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban a gazdaságfejlesztési és a környezetvédelmi megfontolások integráltan érvényesüljenek. Az agrármodernizáció egyben a vidék fejlesztését is jelenti, mert a földművelésből jövedelmet szerzők ugyan elté rő arányban, de az ország minden településén megtalálhatók. Földtulajdonuk vagy földbérletük nehezen mobilizálható, a kistelepülések szociális problémái a mezőgazdaságtól nem választhatók el. (19.50)
