Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 3 (249. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: dr. Kiss József (MSZP) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
930 A másik: a Panaszbizottságra valóban s zükség van - de úgy, mint a vészfékre a vonaton. Nem azért, hogy állandóan rángassák, hanem az az ideális, ha a vasút úgy működik, hogy a vészféket nem vagy csak nagyon ritkán kell meghúzni. Köszönöm. (Taps a ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint a kérdés eldönthető azzal, hogy a médiatörvény meghozat alának az indokait vesszük elő akkor, amikor a kérdésben állást kívánunk foglalni. Nem vitás márpedig az a tény, hogy a törvényalkotó szeme előtt az a cél lebegett, hogy végre a pártatlan tájékoztatást segítse elő, és a kirekesztést kirekessze a média vilá gából. Ennek a szempontrendszernek az érdekében állította fel a Panaszbizottságot, és a Panaszbizottságnak ezeket a szempontokat kellene érvényre juttatnia. Így tehát egyértelműen minden olyan eset a médiatörvény megsértésének minősül, amikor bármilyen ind íttatásból is, de a valóságos tájékoztatástól eltérő tájékoztatás hangzik el a közszolgálati rádióban vagy televízióban, és ilyen esetben a Panaszbizottságnak minden esetben helyt kellene adnia a beterjesztett panasznak, mint ahogy akkor is, amikor valamel yik politikai pártot vagy az ügyben elhangzó fontos nyilatkozatot célzatosan kirekesztik a hírszolgálatból. A Független Kisgazdapárt sajnálatosnak tartja, hogy a Panaszbizottság aligalig működik, illetőleg hosszú ideig egyáltalán nem működött. (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmezteti a képviselőt az idő leteltére.) Most bizonyos értelemben túljutott ezen a holtponton, de a működését a mai napig nem tartja kielégítőnek, és a törvény céljaihoz viszonyítottan pedig egyenesen elégtelennek minősíti az t. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Olyan képviselőtársaink neve van a monitoromon, akik vagy nincsenek itt, vagy már szóltak. Ezért megadom a szót Varga Mihály frakcióvezetőhelyettes úrnak, Fidesz, napirend előtt i felszólalásra. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, a parlamenti patkó mindkét oldalán egyetérthetünk abban, hogy a gazdaság normális működéséhez alapvető fontosságúak a jól működő vállalkozások. Az utóbbi évek közgazdaság i elemzései igazolták, hogy különös jelentőséggel bírnak a kis- és középvállalkozások, amelyek hajszálerekként hálózzák be a társadalmat, közvetlen kapcsolatban vannak a polgárokkal, döntő szerepük van a foglalkoztatási helyzet javításában, a munkanélkülis ég csökkentésében, általában a gazdasági közérzet, a gazdasági helyzet javításában. Az MSZPSZDSZkormány nagy ígéreteket tett a vállalkozások körülményeinek javítására, ám ebből egyelőre semmi sem valósult meg. Egy ország közállapotaira lehet következtetn i abból, hogy milyen körülmények között lehet vállalkozni. Hogy milyen vállalkozásellenes helyzet van ma Magyarországon, azzal szeretném bemutatni, hogyan lehet jelenleg vállalkozói igazolványhoz jutni. Tisztelt Ház! Az egyszerűbb megértés kedvéért vegyünk kiindulópontnak egy XII. kerületi lakost, aki vállalkozni szeretne. Az illető elmegy a XII. kerületi önkormányzat kereskedelmi és ipari osztályához, ahol kap egy papírt arról, milyen igazolásokat kell beszereznie. Elsőként hatósági erkölcsi bizonyítványt - ez érthető. Ezután irány az adóhivatal, ahol - ha szerencséje van és nem éppen most térnek át a személyi számról az adószámra - kap adószámot. Ugyanitt igazolást is kell beszereznie arról, hogy nincse adótartozása. Zárójelben jegyzem meg, hogy '97. janu ár 1jétől, az új illetéktörvény hatálybalépésétől kezdve, minden kérelem ezer forintjába kerül az állampolgároknak.
