Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
904 módszert, amivel ezt a kitermelt földgázmennyiséget kalkulálni lehetne. Ezért nem látjuk lehetségesnek, hogy a törvénybe - megelőzve a korunkat - beépítsünk egy ilyen le hetőséget, aminek azután a gyakorlati alkalmazása során nagy viták és várhatóan egzakt módon meg nem oldható számítások kerülnének a viták középpontjába. Ezért ezt a javaslatot nem tudjuk támogatni. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szé pen. Tisztelt Országgyűlés! További felszólaló nem jelentkezik, a vita e szakaszát lezárom. A harmadik vitaszakasz következik az ajánlás 26. és 27. pontjai szerint. Megkérdezem, kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. (Senki sem jelentkezik.) Felszólal ó nem jelentkezik, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a következő vitaszakaszt az ajánlás 28. pontjában levő módosító javaslat alapján. Megkérdezem, kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. (Senki sem jelentkezik.) Felszólaló n em jelentkezik, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom az utolsó vitaszakaszt az ajánlás 2931ig terjedő pontjaiban benyújtott módosító javaslatokról. Megkérdezem, kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. (Szalay Gábor szólásra je lentkezik.) Megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen pontok között jelenik meg a bányatörvénymódosítás egyik leglényegesebb és legnagyobb horderejű kérdése és tétje. E z pedig a bányászati koncesszió értelmezése és módosítása. Arról van szó, hogy bizonyos tevékenységek koncessziómentességet élveznek a mai törvényi szabályozás értelmében és szerint, de csak addig, ameddig mindezt a tevékenységet olyan vállalatok, olyan cé gek űzik, melyekben az állami résztulajdon 50 százaléknál többet tesz ki. Márpedig a privatizáció előrehaladtával ez tulajdonképpen megköti a privatizáció folytatásának lehetőségét, hiszen gondoljunk csak arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy jelenleg a MO L részvényeinek 58 százaléka van állami tulajdonban. (21.00) Amennyiben a Mol privatizációját folytatni szeretnénk - márpedig folytatni szeretnénk , és le kívánunk menni az ötven százalék állami részesedés alá, akkor ez a jelenlegi törvények értelmé ben azt a hátrányt fogja magával vonni, hogy a Mol az eddigi koncessziómentességét elveszti, és pályázni lesz kénytelen olyan területeken, ahol eddig ez nem volt számára kötelezően előírva. Ennek azután az lenne a következménye, hogy nyilvánvalóan az eddig i befektetők, akik a Mol privatizációba eleddig jelentős pénzt fektettek be, hátrányos helyzetbe kerülnének, és ez nyilván meglátszana a részvényárfolyamok lefelé történő mozgásán. Azon túlmenően az is nyilvánvaló lenne, hogy ebben a hátrányos helyzetben a Mol privatizációja például csak úgy lenne folytatható, hogy a részvények értéke a most megismert és a most elfogadott alá csökkenne jelentős módon. Ezért tehát úgy gondoljuk... - és a Molt egyébként csak példaként említettem, hogy a dolog érthetővé váljon , hiszen amit képviselőtársaim itt módosító javaslatként beadtak, az általános, nem a Molra vonatkozik, nemcsak a bányászati tevékenységre vonatkozik, hanem minden olyan tevékenységre, amely eddig koncessziómentességet élvezett, és a jövőben a privatizáció továbbfolytatása során ezt a koncessziómentességet elveszíthetné a jelenleg érvényben lévő törvényszakasz szerint. Ezért tehát rendkívül lényeges az a módosítási javaslat, amivel itt az általunk beadott törvénymódosítást kívánják képviselőtársaim módosíta ni, és ennek az lenne a lényege, hogy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén az ágazati törvény meghatározhatja azokat a
