Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 1996. december 17-ei ülésén elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
885 lett volna mód ezt a politikai kompromisszumot is újraértelmezni a korábbi törvényjavaslatnak megfelelően. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kósa Lajos képviselő úr... (Kósa Lajos: Nem kívánok szólni. ) Nem kíván szólni. Megadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak... Bár a képviselő uraktól meg kell kérdeznem, hogy nincse több hozzászólásra jelentkező. Hadd kérdezzem meg a képviselőtársaimat, hogy ki kíván szólni, és a képviselő úr előterjesztőként a végén reagálna. Megkérdezem tehát, tisztelt Országgyűlés, hogy kíváne valaki szólni a vita e szakaszában. (Senki sem jelentkezik.) Nem. A vita e szakaszát lezárom, és ezzel az egész záróvitát lezártam. Megadom a szót dr. Bihari Mihálynak, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nagy jelentőségű törvény megtárgyalására, helyesebben visszaküldés utáni újratárgyalására és végül szavazására kerül sor. A köztársasági elnö k úr először élt azzal az alkotmányban biztosított jogával, hogy megfontolásra visszaküldött két törvényt - ezek között egyikként a képviselők jogállásáról szóló módosított törvényt - a parlamentnek. Szeretném hangsúlyozni azt, hogy véleményem szerint a bi zottsági tárgyalások során mindkét bizottságban házszabályszerűen folyt a tárgyalás, a módosító indítványok megtárgyalása és végül a szavazás. Úgyhogy ezért nem egészen értettem képviselőtársamnak azt a minősítését, hogy őszerinte méltatlan volt az eljárás a köztársasági elnök úrhoz, és ezért ő visszavonta a módosító indítványát. Az, hogy egy képviselő módosító indítványa nem nyeri el egyik bizottságban sem a többséget, sem - a legtöbb helyen - az egyharmadot sem, szerintem nem elegendő ok arra, hogy valaki ilyen minősítést mondjon vagy tegyen. Tulajdonképpen csak három dologról szeretnék szólni és három dologra reflektálni. Az egyik az, hogy differenciálhate, különbséget tehete a parlament összeférhetetlenségi szabályok meghozatala során vagy sem. A köztá rsasági elnök úr is - jogegyenlőségi szempontból - több tételben és több észrevételével ezt kifogás tárgyává tette. Az összeférhetetlenségi szabályoknak a differenciálás a lényege. Két véglet van: vagy semmi nem összeférhetetlen - és akkor teljes az egyenl őség , vagy minden összeférhetetlen, és akkor megint csak minden pozíció összeférhetetlen, és megint teljes az egyenlőség. A különböző gazdasági és nemcsak gazdasági pozíciók közötti különbségtétel indoka az, hogy fennálle a veszély arra, hogy részben ha talomkoncentráció vagy nemkívánatos érdekbefolyásolás jön létre. Ha ez a veszély fennáll, akkor megtiltják ezen tisztségek képviselőséggel együtt való betöltését. Így az összeférhetetlenségi törvények a jogászok között például az ügyvédekre nem mondják ki általában az összeférhetetlenséget, a bírákra mindenhol kimondják, az ügyészekre kimondják, a jogtanácsosokra nem mondják ki. A közalkalmazottak egy részére van, ahol kimondják, más részére nem mondják ki. Önmagában az tehát, hogy a törvénytervezet a gazda sági és nem gazdasági pozíciók között differenciáltan próbál különbséget tenni összeférhetőség és összeférhetetlenség között, nem ad okot alkotmányos aggályra. A másik, amivel foglalkozni szeretnék: a módosító indítványok között szerepel az eljárási szabál yokra vonatkozó indítvány. Az ajánlás 26. pontjában Géczi József Alajos képviselő úr kitolná a törvény hatálybalépését addig, amíg az érintett házszabályi módosítás nem történik meg. Megítélésem szerint erre azért fontos kitérni, mert az a képzet keletkezh et, mintha a jelenleg hatályos összeférhetetlenségre vonatkozó eljárási szabályok alapján nem lehetne lefolytatni korrekt összeférhetetlenségi eljárást. Az eljárási szabályokat részben az alkotmány tartalmazza, részben a