Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Dr. Roman Herzog, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke beszédének magyar nyelvű hiteles fordítása - DR. ROMAN HERZOG, a Német Szövetségi Köztársaság elnökének
853 Dr. Roman Herzog, a Német Szövetségi Köztársas ág elnöke beszédének magyar nyelvű hiteles fordítása DR. ROMAN HERZOG , a Német Szövetségi Köztársaság elnökének felszólalása a Magyar Országgyűlésben:* Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Rt. által hitelesített német nyelvű szöveg hiteles magy ar fordítása. * Elnök úr, Képviselő Hölgyek és Urak! Nagy öröm, nagy megtiszteltetés, szívből jövő óhaj és végül egy olyan feladat számomra ma Önökhöz beszélnem, amely egyszerre nehéz és egyszerre könnyű is. Először is nagy örömömre szolgál, hogy itt lehet ek Magyarországon, Budapesten, ebben a csodálatosan szép városban, Steindl Imre építész híres parlamenti épületében. Nagy megtiszteltetés számomra a magyar országgyűlés előtt beszédet tartani, hódolatomat fejezve ki ezáltal egy olyan néphatalomnak, amelyne k szabadságszeretete közismert. Egyetlen itt felszólaló szónok sem tudja elfelejteni az 1956os és 1989es sorsdöntő éveket, amelyek a magyar szabadságszeretet jelképeivé váltak. És mivel az előbb szívből jövő óhajról beszéltem, szívbéli óhajom ezen a hely en még egyszer köszönetet mondani a magyar népnek, köszönetet mondani egy olyan tettért, amely megtételének bátorsága és az előrelátás korszakot teremtett. A magyar kormány 1989. szeptemberi döntése, hogy az akkori NDK menekültjeinek engedélyezi a kiutazás t, felejthetetlen marad azok szívében, akik átélték azokat a napokat. Ez a döntés események láncolatát indította el, amelyek a német nép egyesüléséhez, mégpedig békés és szabad egyesüléséhez vezetett. A magyar nagylelkűség megnyilvánulása, a magyar szabads ágszeretet megnyilvánulása a német történelem részévé vált. A németeket és a magyarokat természetesen már több, mint ezer éve kötelék köti össze. Mint bajornak, természetesen meg kell jegyeznem, hogy az első kötelékek nemzeteink között már István királynak Gizella bajor hercegnővel kötött házasságával kialakultak. És mivel szívesen javítom és korrigálom kézirataimat beszédem közben is, hozzáteszem: népeink között még csak nem is ezek voltak az első kapcsolatok. Ezek a kötelékek természetesen a középkorban é s az újkorban egyre szorosabbá váltak, és természetesen századunkban is voltak szellemi rokonságok az építészettől kezdve az irodalmon át a zenéig. De az, hogy egy nép hozzásegíti a másikat a szabadsághoz anélkül, hogy erre háború vagy diplomácia kényszerí tené, csak az előrelátó belátástól vezérelve, az valami egészen más, az valami egészen rendkívüli. Nem tudom, hogy ilyen előfordulte valaha a történelemben. Nekem, az újraegyesült Németország elnökének mindenesetre a sors különleges kegye, hogy még egysze r, ismételten köszönetet mondhatok a magyar népnek ezért a nagylelkűségért. A határ 1989. évi megnyitásának volt azonban még egy másik történelmi dimenziója is. Nemcsak a német történelembe vonult be, hanem átállította a váltókat Európa történelmében is. H orn miniszterelnök úr a Német Egység Napjának ünnepsége alkalmából, 1996. október 3án azt mondta az 1989es eseményekkel kapcsolatban: "Döntenünk kellett, és mi, magyarok, Európa mellett döntöttünk". Ebből adódik az a kérdés, ami elkerülhetetlenül felmerü l bennem, miközben ma Önökhöz, a magyar parlamenthez beszélek. Európában mindenütt felteszik ezt a kérdést. Ez egy nagyon egyszerű kérdés: "Miért van egyáltalán szükségünk Európára?" Erre választ találni nehéznek tűnik, ha hagyjuk magunkat befolyásolni a napjainkban egyre inkább elterjedő "eurokétely" által. A cél, a lényeg, Európa értelme tűnik elveszni az európai kormányok konferenciájának ezévi napirendjével kapcsolatos vita izgalmai közepette, a valutaunió határidőiről, az Európai Közösség kiterjesztés ének és elmélyítésének rangsoráról, az új tagok csatlakozásának feltételeiről és időterveiről és az arról folyó vita hevében, hogy mindez egyáltalán betarthatóe, az Európai Közösség, a NATO és az EBESZ, Nyugateurópai Unió, stb. bonyolult viszonya körüli v ita hevében.
