Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP):
85 és egyéni termelők rétege, mely nagy önköltségg el termel a drága munkaerő, az elvonások és a magas hitelkamatok miatt. Ezen a társadalmi szerkezeten nem lehet az egyik pillanatról a másikra változtatni. A változtatás lehetősége a jelenlegi politikában az egyenlő esélyek megadásában rejlik. El kell érni azt, hogy a földek ne a tulajdonos lehetőségei, hanem termőképességük alapján teremjenek. Ebből a szempontból az új támogatási rendszerben lehet az erősebbet szubvencionálni olyan módon, hogy a kistermelőknek reális áron végzett magas színvonalú szolgálta tás után nyújtson az állam támogatást a szolgáltatónak. Így a meglévő gépkapacitással sokkal több munkát lehetne jó minőségben elvégezni, s ezzel nagyobb terméseredményt biztosítani. A jelenlegi exporttámogatás helyett szektortól függetlenül a hektáronként előállított meghatározott minőségű és mennyiségű termékre kellene a támogatást biztosítani. Ez a stratégia alkalmas lenne arra, hogy a nyugateurópai példa szerinti új típusú integrációk önkéntesen meginduljanak. Minden egyéb - a mezőgazdasági termelés je lenlegi szerkezetét erőszakosan megváltoztató - eljárás, az elvonások, a szubvenciók megszüntetése és egyebek, ellenkező eredményt fog hozni: a mezőgazdasági termelés csökkenését, az exportképesség gyengülését, az élelmiszerárak további drágulását; ez pedi g a társadalmi feszültségek még nagyobb növekedésével jár. Sajnálatos és tisztában vagyok azzal a ténnyel, hogy a napirend utáni felszólalás keretei meghatározottak, eredményessége csekély, különösen, ha egy független képviselő szólal fel, mégis úgy érzem, kötelességem azokra a jelenségekre felhívni a tisztelt Ház figyelmét, amiket választóim körében észlelek. Köszönöm szíves figyelmüket. (21.50) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót az ugyancsak napirend utáni felszólalásra dr. Kris tóf István képviselő úrnak, MSZP. DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Baja város képviselőtestületének szervezeti és működési szabályzata szerint a város címere felül koronával díszített, barokk rámás, tárcsa alakú paj zson, búzavirágkék mezőben, zöld talajon álló, barna törzsű, zöld levelű, arany gyümölcsű almafa, amelynek törzsén körülcsavarodó kígyó kúszik felfelé. Az almafa alatt a pajzs jobb oldalán meztelen, természetes színű férfialak, a bibliai Ádám, a pajzs felé ben a férfialak felé forduló meztelen, természetes színű nőalak, a bibliai Éva áll almát nyújtva Ádámnak. Ez az ábrázolás annak állít emléket, hogy Baja városát I. Lipót császár ÁdámÉva napján, december 24én nyilvánította szabadalmas kamarai mezővárossá, és mert ez az esemény 1696ban történt, Baja karácsonykor ünnepelte várossá nyilvánításának 300. évfordulóját. Ez az évforduló engem, Baja városának és vidékének képviselőjét arra kötelez, hogy a tisztelt Ház nyilvánossága előtt szóljak Baja múltjáról, je lenéről és jövőjéről. A múltról, amelyet megismertünk, a jelenről, amelyben élünk, a jövőről, amelyet magunknak, illetve utódainknak megvalósítani szeretnénk. Tisztelt Országgyűlés! Baja története nem 300 évvel ezelőtt kezdődött. A Duna közelsége halat és vizet, az ártéri erdők vadat, tüzelőt és építőanyagot biztosítottak a letelepedőknek, és oltalmat nyújtottak a természet és a történelem viharai ellen. A kedvező telepítő tényezők hatására a régészeti feltárások szerint a mai Baja környékén időszámításunk előtt mintegy 4000 évvel ezelőtt jelentek meg az emberi letelepedés jelei, és a térség a bronzkorból számos régészeti lelettel rendelkezik, igazolva, hogy őseink e tájon a huzamos és a folyamatos tartózkodás szándékával telepedtek le. Honfoglaló elődeink i s telepítő tényezőként értékelték a halászható vizeket, az élelmet és biztonságot nyújtó erdőket és a nomád élet fenntartásához szükséges legelőket, így Baján és közelében még a mai napig is számos emlék őrzi a bansa, a haraszt és a baja nemzetség megtelep edésének emlékét.
