Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Dr. Rapcsák András (KDNP) - a belügyminiszterhez - "Az állampolgársági ügyek bürokratizmusa" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP):
839 - Mészáros Béla jelzi, hogy a gépe nem működik.) Kérem Mészáros Béla képviselő úr gépét bekapcsolni. (A táblán megjelenik az eredmény, dr. Sepsey Tamás tapsol.) Köszönöm szépen. Kimondom a határozatot: Mészáros képviselő úr igen szavazatával 150 igen, 56 nem és 16 tartózkodás mellett az Országgyűlés a miniszter úr válaszát elfogadta. Dr. Rapcsák András (KDNP) - a belügyminiszterhez - "Az állampolg ársági ügyek bürokratizmusa" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Rapcsák András, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: "Az állampolgársági ügyek bürokratizmusa" címmel. Megadom a szót dr. Rapcsák András képviselő úrnak. DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ismeretes az állampolgársági ügyek hosszadalmas bürokratikus intézése. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a kérelmek beadásától mintegy három év vagy annál több is eltelik, mire az állampolgárság megszerzését kérelmező ügyfél választ kap. Ezután kerül sor az eskü vagy fogadalom letételére a helyi önkormányzatok polgármestereinél. Az eskü letétele után olyan korszerűtlen, bürokratik us ügyintézésre kerül sor, ami hosszú ideig bizonytalanságban tartja a kérelmezőt. A vonatkozó törvény meghatározza a helyi anyakönyvvezetők teendőit az eskü letételét követő adminisztrációra vonatkozóan. Az eskü letétele után az anyakönyvvezetők úgyneveze tt 7es lapon passziváltatják a régi személyazonosító jelet, és egyben új, már 1gyel vagy 2vel kezdődő személyazonosító jelet kérnek az állampolgárnak. Ez úgy történik, hogy e lapokat a megyei tákisz népességnyilvántartásához terjesztik elő postán, majd onnan kerülnek a budapesti székhelyű Országos Választási és Személyiadatnyilvántartó Hivatalhoz. Itt közel 60 nap alatt képeznek új személyazonosító jelet, és ezt listán elküldik az anyakönyvvezetőnek - újabb 10 nap. A anyakönyvvezető második lépésben el készíti a honosított személy hazai anyakönyvezéséhez szükséges jegyzőkönyveket. A jegyzőkönyveket addig nem tudja a budapesti székhelyű hazai anyakönyvi csoporthoz továbbítani, amíg a személyazonosító jel nem áll rendelkezésére, mert ezt enélkül visszaküld ik számára. Postázás után a beérkezéstől számított közel 60 nap telik el, míg bejegyzik az ottani anyakönyvbe a már magyar állampolgárok külföldön történt születési, házassági eseményeit. Erről az ügyfél postázás után magyar anyakönyvi kivonatot kap, amive l már jelentkezhet a lakóhelye szerinti rendőrkapitányságon, a személyi igazolványának megszerzése érdekében. Útlevélhez csak ezután juthat, mert útlevelet csak személyi igazolványának birtokában kérelmezhet. Ez az újabb odavissza postázással együtt megin t két hónap. Gyakorlatilag elmondható, hogy az ügyfélnek a gyakorlatban legalább fél év, mire minden személyes okirata a kezébe kerül az eskütétel után. Kérdéseim: miért van szükség ilyen hosszadalmas, bürokratikus eljárásra? Miért kell ezt az ügyintézést a helyi önkormányzatok ügyintézőjének törvényi rendelkezéssel és kormányrendelettel a kötelességévé tenni, annak tudatában, hogy ehhez az eljáráshoz szükséges minden adat a Belügyminisztérium, valamint a felügyelete és irányítása alá tartozó intézmények re ndelkezésére áll. Az eskü letételéről a Belügyminisztérium jegyzőkönyvet kap. Ennek felhasználásával miért nem lehet az így magyar állampolgárságot elnyerteknek automatikusan, központilag intézni a fenti ügyeit, annál inkább, hiszen minden adat a nyilvánta rtó rendelkezésére áll? Várom miniszter úr válaszát. (Taps a jobb oldalon.)
