Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Dr. Jeszenszky Géza (MDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Mikor utazhatunk 50 kilométeres kerülő nélkül Temesvárra?" címmel
807 Kaposváron 300, Nyíregyházán 500 millió, Miskolcon 1 milliárd 66 millió forint. Összegezve az adatokat, körülbelül az országban 89 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy ne az önkormányzati vagyont fölélve vagy más fontos feladattól a forrásokat elvonva valósítsák meg ezeket, hiszen új feladatokat jelent az oktatási törvény mó dosítása és még sok egyéb. Tudjuk jól, hogy nem megoldás a munkaügyi perek ezreit vagy százait indítani az önkormányzatokkal szemben, és nem megoldás ennek a szférának, a közalkalmazotti szférának a kvázi államosítása sem. Kérdezem tehát államtitkár urat, kíváne a kormány foglalkozni ezzel a problémával (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és milyen megoldási javaslatokat terjeszt ön vagy az ön tárcája a kormányülés elé. Várom a választ. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Me gadom a szót Akar László pénzügyminisztériumi államtitkárnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A '97. évi önkormányzati források - ezen belül kiemelten a szabályozott költségvetési k apcsolatok, állami támogatás, átengedett szja- egésze tartalmazza a fedezetet a '97. évi illetményelőmeneteli rendszer módosításából adódó többletkiadásokra. Az országos szinten számított, a működéshez biztosított inflációt követő normatív állami hozzájár ulási mértékek az egyes önkormányzatok számára a saját döntéssorral kialakított feladatrendszerük és kötelezettségvállalásaik miatt attól eltérő növekményeket jelenthetnek. Nagyvárosokban az szja és az iparűzési adó is a források növelését biztosítja. A ki sebb településeknél pedig a szabályozás bizonyos elemei - bejárók, társulások támogatása, 3500 lakos alatti települések normatívája - segítik a feladatmegoldást. Az országos számítások szerint az önkormányzatoknál átlagosan például az oktatási célú hozzájá rulások a tényleges kiadások 6065 százalékát lefedik. Valószínűsíthető, hogy a fajlagos ráfordítás nagyságának okát, amennyiben ettől felfelé számottevően eltérnek, helyben is célszerű vizsgálni. A közalkalmazotti törvénnyel és végrehajtási rendeleteivel összefüggően számított többleteknél általában hasonló eljárás javasolt. A közoktatásban az óraszámemeléssel összefüggésben is keletkeztek megtakarítások, a tantervi kötelezettségek pedig nem változtak. A foglalkoztatáshoz addig is rendelkezésre álló előirá nyzatok tehát átkonvertálhatóvá váltak. Ezen felül is számíthatnak arra, hogy a szociális partnerek és a kormány megállapodása alapján a központi költségvetési körhöz hasonlóan az önkormányzatok foglalkoztatási körében is lesz létszámcsökkentés. Ehhez a kö zponti költségvetés támogatást is biztosít, így az egyszeri felmondással járó kötelezettségek nem a helyi személyi juttatások előirányzatait terhelik, és azonnal felhasználhatók a tartós bérmegtakarítások. Mindezen kívül természetesen rendelkezésre áll az "önhiki"konstrukció, tehát ha valamelyik önkormányzatnál mégiscsak előáll valamiféle forráshiány, akkor nyilván annak a szabályrendszere szerint valamilyen mértékben a feszültségek mérsékelhetők. Összességében remélem, hogy azért az önkormányzatok be fogj ák tartani a törvényi előírásokat és végre fogják hajtani ezeket a szükséges béremeléseket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Dr. Jeszenszky Géza (MDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Mikor utazhatunk 50 kilo méteres kerülő nélkül Temesvárra?" címmel
