Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
81 Ami a bányatelekfektetés ügyét illeti, mármint hogy a bányatelekfektetés megelőzi a környezetvédelmi en gedélyt a mi elképzelésünk szerint: így igaz, képviselőtársaim. Csak a dolgot folyamatában kell látni. Hogy is történik itt, amíg egy bányászati kitermelés megindul? A mi elképzelésünk szerint először egy területet meg kell kutatni. Ez nem okoz semmiféle k örnyezetvédelmi károsodást, különösen nem helyrehozhatatlan károsodást. Ha a kutatások eredményei azt valószínűsítik, hogy itt majdan érdemes bányászkodni, akkor egy adott területre bányatelket kell fektetni, hogy tudjuk, mire kérjük majd a környezetvédelm i hatástanulmányt - és ekkor még mindig nem indult semmiféle helyrehozhatatlan károsítás, nem indult sem termelés, sem feltárás. Ezt követi a bányatelekkel lefedett és kijelölt helyre a környezetvédelmi hatástanulmány elkészíttetése, illetve a környezetvéd elmi engedély megkérése. S ha a környezetvédelmi hatóság, a kompetens hatóság a környezetvédelmi engedélyt megadta, akkor ennek a birtokában indulhat a bányászkodás, a bányászati feltárás, a bányászati kitermelés. Ha nem ilyen sorrendet követünk, hanem min djárt a legelejére a környezetvédelmi hatástanulmány, a környezetvédelmi engedély elkészítését tesszük, akkor - tisztelt képviselőtársaim - egyszerűen megfoghatatlan, hogy vajon milyen területre akarjuk elkészíttetni azt az egyébként nagyon időigényes és r endkívül drága környezetvédelmi hatástanulmányt, amelyet meg kell tenni a bányászati kitermelés beindulása előtt. A sorrend tehát nem megfordítható, mert egyébként ad abszurdum, először egész Magyarország területére is elkészíttethetnénk a környezetvédelmi hatástanulmányt, és csak ez után jelölhetnénk ki azt a zsebkendőnyi területet, ahol, mondjuk, bányászkodni akarunk. Elhangzott - és ez lenne a harmadik mondanivalóm , itt az történik, hogy bizonyos paragrafusok, bizonyos törvényhelyek megnyitásra kerülne k, és csak ahhoz lehet esetleg módosító indítványokat benyújtani. Kétségtelen, hogy van egy ilyen alkotmányügyi bizottsági állásfoglalás, hogy csak a megnyitott paragrafushoz lehet egyértelműen módosító indítványokat beterjeszteni, de ugyanez az alkotmányü gyi bizottsági állásfoglalás azt is mondja, hogy ha tartalmi összefüggés van a megnyitott paragrafus és a beadni szándékozó módosító indítvány között, akkor ezt meg lehet tenni. Tehát mivel itt a felsorolt szempontok és az általunk megnyitott paragrafusok legtöbbje között felfedezhető a tartalmi összefüggés, biztatom képviselőtársaimat, semmi ne tartsa őket vissza attól, hogy az itt szóban elmondott indítványaikat megfogalmazzák képviselői módosító indítvány formájában, és majd a parlamentben vitatkozunk ez ek helyességéről vagy helytelenségéről. Negyedik és végül utolsó hozzáfűznivalóm a geotermikus energiahordozó ügyére vonatkozik. Nyilván erről még sokat fogunk vitatkozni. Mi leszögeztük mindjárt az első módosító indítványunkban, hogy geotermikus energián mi itt csak az energetikai célú kitermelést értjük. Tehát amit a mi módosító indítványunk mint geotermikus energiát magában foglal és tartalmaz, az a geotermikus energiának csak egy kisebb része, az, amit kifejezetten energetikai céllal termelünk ki. S ebb ől a szempontból, tisztelt képviselőtársaim, nem látom be, hogy ezt miért nem a bányászati törvénynek kell lefednie, ha mondjuk, a fosszilis energiahordozókat a bányászati törvény kezeli, ha a szénhidrogén alapú energiahordozókat a bányászati törvény kezel i, akkor a geotermikus alapú energiahordozókat vajon miért nem a bányászati törvény kellene hogy kezelje? De mondom, önkorlátozásra intettem magam az elején, ehhez tartom magam. Az a sok minden egyéb észrevétel majd a részletes vita során nyilván megvitatá sra kerül. Egyet azonban engedjenek meg, tisztelt képviselőtársaim: úgy gondolom, hogy sem a KTMet, sem a környezetvédelemmel foglalkozó képviselőtársaimat senki soha nem akadályozta meg abban, hogy azt a sok észrevételt, amelyet most megtettek, amelyet h iányoltak az eddigi bányatörvényből, ne kezdeményezzék saját maguk, hogy azzal javítsák a bányatörvényt. Ebben senki nem lett megakadályozva. Most ne nekünk és előterjesztő képviselőtársaimnak vessék szemére, hogy nem olvastunk a maguk fejében, és mindazt, amit önök érvényesíteni, szükségesnek gondolnak, mi nem találtuk ki magunktól. Kérem, nyújtsák be módosító indítvány formájában ezeket a gondolatokat, és a vitát folytatjuk róla. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)
