Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
791 Hozzászólásomban elsősorban a törvény gazdasági vetületeit, az agrárágazatot érintő közgazdasági szempontjait kívánom áttekinteni. Az első, ami rendkívül lényeges kérdés az agrár hitelezés területén, mindjárt az, hogy az elmúlt évtizedek sajnos - de az elmúlt néhány év egyértelműen - egy jelentős agrárollónyílást jelez, és egy hosszú távú hitelezés rendkívül kockázatossá válik, hogyha a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége még t ovább romlik, ugyanis a jövedelemtermelő képesség és a földár szoros korrelációban van egymással: amennyiben a mezőgazdaság jövedelmezősége tovább gyengül, akkor hiába számítunk arra, hogy a földárak emelkedni fognak, ennek nincs meg a közgazdasági realitá sa. Alapvető probléma - és ez nem a törvény hibája, hanem az agrárágazattal kapcsolatos szabályozásoknak , hogy a sokoldalú korlátozások miatt alacsony a földár, és igazából a földjelzáloghitelintézet a mezőgazdasági vállalkozók igen szűk köré nek tudna csak megfelelő nagyságú hitelt nyújtani. Feltételezem, hogy a túlzott óvatosság az indoka annak, hogy csak az ingatlanon alapított jelzálogról szól, az ingóságról nem. Itt több képviselőtársam utalt arra, hogy ez még tovább szűkíti a nyújtható hi tel nagyságát, s szintén elhangzott már, hogy Magyarországon több száz hektár földterülettel kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki egy földjelzáloghitelintézettől, mondjuk, egy jelentősebb mezőgazdasági gépet, egy kombájnt vagy nagyobb teljesítményű traktor t meg tudjon vásárolni. Azt hiszem, hogy nem ez a cél, hanem az, hogy azok a mezőgazdasági vállalkozók, akik árutermelő főfoglalkozású vállalkozók, valóban megkapják azt a szükséges hitelforrást - hosszú lejáratú, igen kedvezményes kamatozású és feltételű hitelforrást , amivel a súlyos tőkehiányukat részben enyhíteni tudják, illetve vállalkozásuk életképességét hosszú távra meg tudják alapozni. Vigyázni kell azonban, hogy ha a korlátok - és itt akár a pénzintézeti törvényről vagy pedig speciálisan a jelzál oghitelintézettel kapcsolatos korlátozásokról beszélünk - megdrágítják ezt a hitelt, amivel a mezőgazdaság nem nagyon tud mit kezdeni... Tehát a másik határozott észrevétele a Magyar Demokrata Néppártnak, hogy a törvényjavaslatot olyan irányba kell átdolg ozni, hogy lehetővé tegye, hogy a jelzáloghitelintézet hosszú lejáratú, olcsó hitelnyújtásra képes legyen. Ennek több módja van. Lehetséges az, hogy ebben a törvényjavaslatban és a földhitelintézet működését szabályozó végrehajtási utasításban a banknak o lyan kedvezményeket nyújt a gazdaságpolitika - például alanyi illetékmentesség, a tartalékképzés mértékének mérséklése, a betétgyűjtésnek mint szolgáltatási tevékenységnek a lehetővé tétele , melyek mindenképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy a hitelintézet ol csóbb hiteleket tudjon nyújtani. De rendkívül fontos az is - és szintén markáns gazdaságpolitikai kérdés, társadalmi konszenzus kell hozzá , hogy a hitelek megfelelő kamattámogatásban részesüljenek. Miután itt hosszú lejáratú hitelezésről van szó, a kihel yezett hitelek 80 százalékának minimum el kell érni az ötéves időtartamot, ezért amikor a hitelnyújtás történik, akkor több évre szóló elkötelezettség vagy kötelezettségvállalás merül fel, és ennek a kamattámogatásnak - végig a futamidőig - mint lehetőségn ek a hitelintézetnek és a hitelfelvevőnek rendelkezésre kell állnia. Hasonlóan olcsóbbá teheti a földhitelintézet hitelezési tevékenységét, ha az állam markáns résztvevője magának a vállalkozásnak. Mindenképpen indokoltnak tartjuk és támogatjuk azokat a tö rekvéseket, amelyek az állam részvételét a földhitelintézetben legalább 50 százalékra vagy e körüli nagyságra emelik, mert ez nem elsősorban profitorientált banki tevékenység - bármilyen jelzáloghitelintézet , hanem egy szerkezetátalakítást gyorsító, seg ítő, a mezőgazdasági üzemek rekonstrukcióját, életképességét javító olyan társadalmi cél, amely hozzájárulhat a magyar mezőgazdaság és a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességének megteremtéséhez. Sokan felvetették azt, hogy miután Magyarországon a fö ldtulajdon és a földhasználat különböző okok miatt jelentősen elválik egymástól, és ismert az, hogy a földtulajdonosok jelentős hányada nem gazdálkodó, nem ért a mezőgazdasági tevékenységhez, ezért számára ez a hitelintézet a mezőgazdasági tevékenységhez n yújtandó hitelek megszerzésében különösebben nem teszi
