Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. JÁNOSI GYÖRGY, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport bizottság elnöke:
766 Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt soraib an.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Keller László politikai államtitkár úrnak. KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Nyilván a kettő perc nagyon kevés arra, hogy részletesen meg tudjuk beszélni a Pusztai Erzsébet képviselő asszony által felvetett problémákat. Először is azt kellene tisztáznunk, hogy miről szól a megállapodás, mi a vita tárgya, azaz mihez képest kell biztosítani a 18,5 százalékos közalkalmazotti bér emelést az egészségügyben, mi a bázisa annak. Sajnos nem tartható az az elképzelés, hogy az 1996 decemberében kifizetett bérekhez képest fog minden egyes dolgozó keresete 18,5 százalékkal nőni. Tehát egyértelműen le kell szögezni, hogy az 1996. évi átlagke resethez kell viszonyítani az 1997. évi 18,5 százalékos átlagos béremelést. Másodsorban érdemes megnézni, hogy mi szerepel a megállapodásban, abban, amire képviselő asszony is hivatkozott. Ebben az szerepel, hogy az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi költs égvetéséről szóló törvénytervezet 260,6 milliárd forintot tartalmaz a bérek fedezetéül is szolgáló gyógyítómegelőző tevékenységek finanszírozására. Ezt - meghatározott feltételek mellett - 5 milliárd forint tartalék egészíti ki. A tartalékkal együtt számo lva a pénzügyi keret 18,5 százalékos növekedést tartalmaz. Érezve az ágazatban fennálló feszültséget, szeretném arról tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a kormány a szükséges és lehetséges intézkedésekről az elmúlt napokban intenzív megbeszéléseket folyta t az Egészségbiztosítási Pénztár, az EDDSZ, a Kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete s a Magyar Orvosi Kamara részvételével, valamint a Munkaügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium bevonásával. A Népjóléti Minisztérium az egészségü gyben dolgozó közalkalmazottak körében felméri, hogy a kötelező bérbeállás az egyes intézményeknél milyen forrásokat igényel, megvane a finanszírozási fedezet a bérmegállapodás teljesítésére, valamint a dologi kiadások emelkedésére. Tekintettel arra, hogy az idő lejárt, szeretném azt nyomatékosan rögzíteni, hogy a kormány a bérmegállapodásban foglaltakat maradéktalanul be fogja tartani, az ehhez szükséges feltételeket meg fogja teremteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné d r. Maczó Ágnes) : Megadom a szót Jánosi György úrnak, aki bizottsági elnökként kért szót. DR. JÁNOSI GYÖRGY , az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport bizottság elnöke : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Azokra a felszólalásokra szeretnék reagál ni az oktatási bizottság elnökeként, amelyek a közoktatás és a felsőoktatás területét érintették. Ezzel kapcsolatban elhangzott az az ellenzéki oldalról megfogalmazott vád, hogy a humán erőforrások szűkítése, csökkentése van ma napirenden. Én tényeket szer etnék a tisztelt Ház elé tárni ebben a kérdésben. A közoktatás területén 1996ban mintegy 50 százalékos normatívaemelésre került sor. Ebben az évben a költségvetés átlagosan 2425 százalékos normatívaemelést tartalmaz. Mindemellett a központi költségvetés közoktatásra szánt pénzeszközei 2930 százalékos forrásbővülést mutatnak. Azt gondolom, ez a forrásbővülés elegendő arra, hogy a kormányzat tartani tudja azt az ígéretét, amit a közalkalmazotti törvény módosításával, az új besorolási táblákkal magára válla lt. Igaz, hogy a közoktatás területén a forrásbővülés jelentős részét erre kell majd fordítani, így kevesebb marad az iskoláknak, de bízva abban, hogy az önkormányzatok is hozzáteszik a maguk részét a közoktatás pénzeszközeihez, megoldható lesz az a béreme lés, amit ígért a kormány. A felsőoktatás területén is tényeket, adatokat szeretnék mondani. Ebben az évben 39 százalékos a forrásbővülés a felsőoktatás területén, amit a költségvetési törvény tartalmaz.
