Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 25 (248. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
762 A második világháborúból éppen kitántorgott, a náci önkénytől, őrülettől a vörös tébolyba hullott Magyarország egyetle n igazán demokratikus erejének, a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Pártnak két főhősét, vezetőjét jelöltük meg. Az egyik a polgári tagozatnak volt a vezetője, a másik a paraszt polgárságot képviselte. S úgy is összetartoznak, hogy jó barátok vol tak. Kovács Béla - akinek a sajtó tegnap felismerhetetlen fényképét közölte - 1932ben robbant be a magyar közéletbe. Nagy Ferenc, a későbbi miniszterelnök Küzdelem a vasfüggöny mögött című könyve első kötetében így emlékezik meg néhány szóban róla: "1932ben a pécsi vármegyei pártirodában voltam, beszélgettem a baranyai parasztokkal, akik beszámoltak a pártszervezkedés terjedéséről, s elpanaszolták a vármegye parasztságának bajait. Egyszer egy fiatal paraszt lépett hozzám, alig látszott többnek 20 esztendő snél. Erős termetű, kemény mozgású, szép szőke férfi volt. - Engedje meg, főtitkár úr, hogy bemutatkozzam: Kovács Béla mecsekaljai kisgazda vagyok. Patacson születtem, 30 holdon gazdálkodom." A továbbiakban bekapcsolódik a munkába. 1935től a Baranya megye i főtitkár lesz, '41től a Magyar Parasztszövetség főtitkára. Részt vesz az ellenállási mozgalomban. '44. december 23ától belügyi politikai államtitkár. Az ideiglenes kormányban 1945 novemberétől földművelésügyi miniszter. '46ban a Kis Újság főszerkesztő je, majd a Független Kisgazdapárt főtitkára. Itt megszakad a sor. Rákosi szalámizása során ő is sorra kerül, mint a magyar demokrácia rendíthetetlen harcosa. Elmenekülhetne, mint sokan mások, de vállalja a veszélyt. Parlamenti beszédéből idézek: "Az ellená llás folytatása nemcsak a parlament padjairól, de nem is csak fegyverrel lehetséges. Ne becsüljük le az áldozat értékét. Ha kell pincebörtönökben folytatjuk, amint elkezdtük. A föld alatt terméshozó erők működnek." Aztán jön az elfogatása, majd nyolc év fo gságban, először Ausztria szovjet zónájában, ahol előbb életfogytiglanra ítélik, majd nyolc év a Gulágokon, Magnyitogorszkban és az Uralban, ahonnan élő halottként hozzák vissza a jászberényi börtönbe, ahonnan 1956 áprilisában szabadul. 1956ban a Nagykor mány egyik aktív tagja. A bukás után visszatér Mecsekaljára. A múlt héten temettük el a feleségét, Kovács Béláné Tóth Jolánt. S epilógusként még hadd mondjam el, hogy csodálatos életet élt ez a házaspár... ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Képviselő úr, e gy perccel túlbeszélte az időt. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : ...a magyar demokráciáért, sok száz egyéb kisgazdával együtt. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megadom a szót Pető Iván úrnak, Szabad Demokraták Sz övetsége. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kovács Béla elhurcoltatása valóban parlamenti megemlékezést igényel, hiszen az 1945 utáni magyar demokrácia jelképes fordulópontja, a többpártrendszerű demokrácia letörése valóban Kovács Béla el hurcoltatásával vált egyre nyilvánvalóbbá. Tulajdonképpen nem ezért kértem szót, hanem az előttem szóló képviselő úr egyetlen megjegyzése miatt, miszerint a Kisgazdapárt volt az egyetlen demokratikus erő 1945 után. Senki nem vitatja, hogy az akkori Kisgazdapárt - amely persze alapvetően mást képviselt, mint a mai - a legjelentősebb demokratikus erő volt 1945 után, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy voltak polgári demokrata pártok, volt Szociáldemokrata Párt is 19 45 után, és ezek a pártok legalább annyira a demokráciát képviselték, mint az akkori Kisgazdapárt. (Közbekiáltások a jobb oldalról.) Nem hiszem, hogy itt közbekiabálásokkal kellene vitatkozni, de a Kisgazdapártban is jócskán voltak olyan emberek, akik késő bb feltétel nélkül kiszolgálták a kommunista rendszert. Nem azok
