Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - FERENCZY SÁNDOR (MSZP):
76 A 23. § (1) bekezdésében például mi fogalmaztuk meg előterjesztő képviselőtársaimmal azt, ami t a törvény eddig nem tartalmazott, nevezetesen, hogy a feltárás és a kitermelés, valamint az ezekhez szükséges létesítmények elhelyezése csak akkor engedélyezhető, ha a bányavállalkozó rendelkezik a külön jogszabályban előírt környezetvédelmi engedéllyel. Vajon mi ez, ha nem a környezetvédelem prioritásként való kezelése? A 26. § (4) bekezdésében mi fogalmaztuk meg előterjesztő képviselőtársaimmal, hogy a bányatelek megállapítására indított eljárás ideje alatt feltárás, kitermelés csak akkor végezhető, ha a bányavállalkozó e tevékenységre környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. Vajon mi ez, kedves képviselőtársaim, ha nem a környezetvédelmi szempontok prioritásként történő kezelése? Mi fogalmaztuk meg azt, hogy a geotermikus energia kitermelésénél nem az eladott, hanem a kitermelt geotermikus energia mennyisége után kell bányajáradékot fizetni, vagyis ezáltal nyilván azt akartuk elérni, hogy megszűnjön az a gyakorlat, amikor szabadon termelnek ki geotermikus energiát, és amit nem tudnak eladni - és ez a nagyobbik rész , azt szabadon elfolyatják. Ezt a nagyon rossz gyakorlatot kívánjuk megakadályozni módosító indítványaink egyikével. Vajon mi ez, ha nem a környezetvédelmi szempontok pr ioritásként történő kezelése? De mondom, nem kívánok a részletes vita elébe menni. Ezeket csak kiragadott példaként azért említem meg, nehogy az az érzés keletkezzen bárkiben is, aki hallotta tisztelt képviselőtársam felszólalását, hogy itt bármely energet ikai, bányászati lobby a saját önös érdekeitől vezérelve letaposni kívánna bármi más szempontot is. Különösképpen nem igaz ez a környezetvédelmi szempontokra. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tis ztelt Országgyűlés! Mielőtt további képviselőtársaimnak megadnám a szót, jelzem, hogy nem látom értelmét az általános vita jelenlegi szakaszában annak, hogy további kijelölt bizottságok legyenek. Az pedig, hogy a bizottság milyen törvényjavaslatot tárgyal meg, az a bizottság saját elhatározásán múlik. Tehát, ha ilyen igény van, akkor képviselőtársaim kezdeményezzék az érintett bizottságoknál a javaslat megtárgyalását, esetleg a módosító indítványok megtárgyalását, de kijelölt bizottsági pozícióba már nem kí vánom hozni az említett bizottságokat, annál is inkább, mert korábban ilyen igényt nem jelentettek be. Tehát nem hiszem, hogy a vita jelenlegi szakaszában egy ilyen közbeeső hatáskör segítené a vita normális menetét. De egyébként természetesen megvitathatj ák. Megadom a szót Ferenczy Sándor képviselő úrnak, MSZP. FERENCZY SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy az előttem szólók kicsit elébementek a hozzászólásomnak, de azért szeretném egy kicsit más megvilágítás ban is taglalni ezt a környezetvédelmi kérdést. Engedjék meg, hogy kifejtsem véleményemet a bányatörvény módosítására beadott képviselői javaslatok 13. és 16. §áról. E két módosító javaslat a környezetvédelmi engedély kérdéskörét érinti. A módosítási java slat 13. §ának indoklási része szerint ez egy komoly vitát jelentő kérdést is rendez, a 16. § indoklási része pedig az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozik. Az Alkotmánybíróság 1995ben - a törvényjavaslat indoklásával ellentétben - azért helyezte hatály on kívül a bányatörvény 26. § (8) bekezdését, mert a bányatörvény 26. §a egyrészt a bányászathoz fűződő gazdasági érdekeket és jogokat, másrészt a környezethez való jogot úgy egyeztette egymással, hogy a bányászatnak adott elsőbbséget. A jelen módosítási javaslat ahelyett, hogy pótolta volna az Alkotmánybíróság által feltárt hiányosságokat, még fokozza a környezethez való jogot érintő 1993. évi bányatörvény korlátozásait. A környezetvédelmi engedélyezés keretében ugyanis a tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében az is megvizsgálásra kerül, hogy a tervezett helyett a tevékenység végzése megengedhetőe. Ez a vizsgálat különösen fontos a bányászati tevékenység esetében, mivel ezeknél -
