Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 24 (247. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ):
742 tehát a tervezet - és ez a lényeg - komplexen átöleli az egész problémát. Köszönet ezért az előterjesztőnek, mindenkinek, aki hozzájárult a javaslat elkészítéséhez. A gyermekvédelem finanszírozás i szabályai, amelyekről most nem akarok szólni, hiszen a hozzászólók ezt már érintették, lehetővé teszik, hogy a rászorulók megfelelő színvonalon kielégítsék biológiai szükségleteiket, a gyermekek védelmének rendszere megteremti annak lehetőségét is, hogy a veszélyeztetettek biztonságban éljenek. És higgyék el, kedves képviselőtársaim: a biztonságban élés minden ember számára különösen fontos, de a veszélyeztetett gyermekek számára még inkább az. A törvényjavaslat családcentrikusságáról már sokan szóltak. E z a családcentrikusság a valahová tartozást, a szeretet iránti igényt igen nagy mértékben kielégítheti, és veszélyeztetett gyermekeknél a valahová tartozás, szeretet iránti igény kielégítése szintén nagyon fontos. Hosszú távon azonban csak akkor valósítjuk meg a gyermekek jó életfeltételeit, ha a képességeiket megfelelően ismerve segítjük önmegvalósulásukat. A képességek felismerése és az ennek alapján történő nevelés minden gyermek számára fontos, de különösen lényeges a veszélyeztetett gyerekeknél azért i s, hogy megtalálják önmagukat. Ez a fontos feladat részben túlmutat a törvénytervezeten, hiszen ez elsősorban az oktatásinevelési intézmények számára igen fontos kihívás. Ennek ellenére lényegesnek tartom, hogy most szóljak ezen problémáról, hiszen csak í gy biztosíthatjuk, hogy az oktatási intézményeket elhagyó gyermekek élete megalapozottabb legyen. Ennek érdekében szükségesnek tartom, hogy az oktatási intézményekben egy nevelő megfelelő honorárium ellenében rendszeresen figyelemmel kísérje és koordinálja a veszélyeztetett tanulók előrehaladását. Jól tudom, hogy nem könnyű feltárni a gyermekek képességeit, de az érintettek összefogásával választ lehet adni erre a kérdésre. Ha ezt megvalósítjuk, akkor a gyermek számára belső motívummá válik a tanulás. Nem s zabad elfogadni Kosztolányi Dezsőnek az Emberismeret című írásában megfogalmazott gondolatát, amely szerint a természet megismerése lehetséges, de az ember megismerésére nincs lehetőség. A nehéz életsorsú gyermekek között különösen sokan vannak olyanok, ak ik érzelemszegény környezetben éltek vagy élnek. Ennek kapcsán figyelembe kell venni Howard Gardner, a Harvard Egyetem professzorának Az intelligencia sokfélesége című könyvében leírt megállapítást, amely szerint eddig az intelligencián a logikai, a verbál is és a matematikai képességeket értették, pedig a szociális, művészi és érzelmi képességek is igen fontosak. A veszélyeztetett gyermekeknél különösen a szociális és érzelmi képességek igen lényegesek. Az nyilvánvaló, hogy ezen képessé geket nem elegendő csupán az iskolában felismerni és fejleszteni, hanem ehhez a társadalom egészének együttműködésére is szükség van. Segítsük mi is ezt az együttműködést! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Megadom a szót Nádori László képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Néhány gondolattal még szeretnék hozzájárulni az általános vitához. Anyagi, pénzügyi háttér - ez lenne a címszava annak, amit mondani szeretnék. A törvénytervezetből és az indoklásból nem tűnik ki egyértelműen az a kormányzati elképzelés, amely anyagi forrásokról és preferenciákról, tehát többletjuttatásokról, adókedvezményekről szólna. Enélkül a családok gyermekvállalása, a gyermekek felnevelése, a családból kiemelt gyermekek védelme körül állandó lehet a bizonytalanság. Várható ezért, hogy az éves költségvetési alku jelentősége ezen a területen felértékelődik. Kemény küzdelem fogja tehát jellemez ni a kormány és az önkormányzatok egyezkedését a következő évek költségvetésének vitáiban.