Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 24 (247. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ (MSZP):
732 Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, a részletes vitára bocsátásra holnap délután kerül sor. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. F üzessy Tibor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása . Az előterjesztést T/3204. számon, a bizottságok ajánlá sait pedig T/3204/36., 37. és 41. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban először jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Szólásra következik Egerszegi László képviselő úr, Magyar Szocialista Párt, őt követi Csige József képvi selő úr, Magyar Szocialista Párt. DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amennyiben én jól érzékelem a gyermekvédelmi törvény általános vitájának az eddigi hangulatát, úgy gondolom, azt lehet remélni, hogy ennek a törvénynek az elfog adására igen jelentős, túlnyomó, nagy többséggel kerül sor. Ez nem véletlen, várható volt, és legalább három okát tudnám említeni annak, hogy miért mutatkozik meg ilyen szokatlan egyetértés a parlamenti pártok között. Az első ok az, hogy a törvény olyan ér tékeket tartalmaz, amelyeket valamennyi parlamenti párt a sajátjának érez. A törvényben az emberi jogok speciális területéről, egy sajátos törzséről van szó, és ezen emberi jogok nyilvánvalóan a rendszerváltás után a jogalkotás egyik prioritását képezték. Másfelől pedig a törvény közvetlenül és a legszorosabb értelemben érinti a társadalom jövőjét. Dögei Imre kisgazdapárti képviselő úr például nemzetmegmentő programnak nevezte, és azt gondolom, ebben olyan rettenetesen nem is túlzott. Sokak által elismert é rtéke a tervezetnek a családcentrikusság, ami nemcsak a nevezetes és gyakran idézett 6. és 7. §ban jut kifejezésre, hanem a törvény egészén átvonul. Végül pedig értéke a tervezetnek az, hogy ezzel a magyar gyermekjog felzárkózik az európai gyermekvédelem színvonalára, és a sokat emlegetett New Yorki egyezmény követelményei is megvalósulnak a magyar jogrendszerben. Egyrészt tehát a törvénybe foglalt helyes és konszenzuális, tehát egyetértésen alapuló értékek képezik a kedvező fogadtatás alapját, és ez mind en jel szerint oda vezet, hogy a módosító indítványok egy jelentős részét a kormány és az ellenzéki frakciók közösen nyújthatják be. A másik oka a törvénytervezet kedvező fogadtatásának az, hogy az előterjesztés megfelelő megoldásokat talált az előbb említ ett értékeknek az érvényesítésére, másrészt az 1. §ban megfogalmazott cél elérésére. Így a törvény tükrözi a korszerű gyermekvédelmi elveket, helyeselhető az a koncepció, hogy az életben lehetséges különféle jellegű és súlyú problémákra differenciált vála szadási lehetőségeket kínál, hogy ösztönöz az új formák és megoldások keresésére. (20.30) Kiemelkedő érdeme a javaslatnak a rendszerszemlélete, vagyis az, hogy a gyermekekről való gondoskodást egy horizontálisan és vertikálisan tagolt, ugyanakkor kooperatí v rendszerben építi ki. Ki kell emelni a törvény organizatorikus, tehát szervező jellegét, azaz hogy megszervezi, újjászervezi a gyerek körül kialakított intézményhálózatot, és az a törekvés vonul végig rajta, hogy egységes és hatékony folyamattá szervezze az állami önkormányzati intézkedéseket és a karitatív, vállalkozói tevékenységet. Tehát a helyes elveken megfelelő megoldások nyugszanak, és ez is oka lehet a törvényjavaslat támogatottságának.
