Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 24 (247. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
720 Más kérdés, hogy mivel állampolgárokhoz jutott ez a forrás és végül is olyan típusú kommunális szférát szolgált, amelynek az én véleményem szerint hosszú távon van értelme, ezért én ezt nem szoktam jelentősen bírálni, de mindenképpen azt mondom - amit egyébként az általam beterjesztett parlamenti határozat egyértelműen tartalmaz is , hogy ma a területfejlesztésnek a munkahelyteremtésre és a munkahelyi infrastruktúrafejlesztésre kell vonatkoznia. Ebben az értelemben azt tudom mondani, hogy miközben - még egyszer mondom - elismerem Kósa úr ez irányú kritikáját, mi nem a múltból indulunk ki, hanem egy jövőorientált pa rlamenti határozati tervezetet terjesztettünk elő. A jövőorientáció pedig azt jelenti, hogy ha ebben az országban nem tudjuk megfelelően kezelni a területi kiegyenlítést azokkal a problémákkal, amelyekről itt beszéltünk, akkor a későbbiekben a fejlődő térs égeknek is rendkívüli fontosságú problémával kell szembenézniük, hiszen olyan mértékű - például - lakossági elvándorlás indul be, aminek a kezelése a közköltségek szempontjából akár a fejlett régiókban, akár az állam oldaláról tekintve jóval jelentősebb fo rrásokat fog lekötni, mint a területi kiegyenlítő mechanizmusokkal való kezelés. Azon kívül pedig, nem vitatva azt, hogy például jelentős gázfejlesztések voltak az elmaradott térségi területeken és hogy ezekre a helyekre jutottak források, azért felhívom a figyelmet arra, hogy ugyanezen időszakban ha kiszámolom például a betelepülő, jelentős konszernekhez kötődő adókedvezményeket, akkor bizony az a helyzet, hogy ezeken a területeken, ahova egyébként ezek a konszernek települtek - és azzal egyetértek, hogy n em lehetett volna őket átirányítani mondjuk Szabolcsba vagy Borsodba, de mindenesetre , az ottani adókedvezmény, amit a cégek kaptak, nagyon jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy ezek egyáltalán ott vannak, munkahelyet telepítettek; és ezzel a magyar kormányz at és azok az adófizetők, akik egyébként SzabolcsSzatmárBeregben élnek, hozzájárultak, hogy az Audi igenis odatelepüljön, ne Csehországba települjön, ne máshová menjen, hiszen az ország ebben az értelemben is versenyhelyzetben van, de bizony ott lemondtu nk - méghozzá ezeknél az eseteknél hosszú távra - arról, hogy megfelelő adófizetéssel rendelkezzen adott ideig. Ez tehát azt jelenti, hogy nagyon sokféle eszköz- és finanszírozási rendszer van ma Magyarországon, aminek csak egyik eleme a területfejlesztés, amiről most beszélünk. Ezért akkor, amikor a progresszió oldaláról támadjuk ezt az eszközrendszert, akkor vegyük figyelembe, hogy más helyeken viszont más területeket priorizáltunk, ami itt ki is derült a vitában, például - hogy csak egy dolgot mondjak : a belterületi földingatlanhoz juttatás a privatizációs bevételtől teljesen eltérő településstruktúrát priorizál, mint például a területfejlesztési eszközrendszer, amit én nem kifogásolok, csak jelzem: nem arról van szó, hogy más területek más formában, má s erőforrásokból ne kapnának jelentős pénzeket. Balsay képviselő úrnak hadd mondjak annyit, hogy én nem tartom megalapozottnak az alkotmányossági aggályt. A képviselő úr - néhány kollégájával együtt, élve képviselői és állampolgári jogával - az Alkotmánybí rósághoz fordult a területfejlesztésről és rendezésről szóló törvény néhány paragrafusa ügyében; az Alkotmánybíróság nemcsak ezeket a paragrafusokat tekintette át, hanem a törvény egészét, és a törvény megadja azt a felhatalmazást, nevezetesen hogy ebben az ügyben parlamenti határozat döntsön. Ebben az értelemben én ezt a jogi formát megfelelőnek tartom, és ebben az esetben mi a törvény betűjéből indultunk ki, mi nem terjeszthetünk be mást, mint parlamenti határozatot, hiszen erről szólt az a törvény, amel yet a tisztelt Házban megszavaztak. Én tehát azt mondom, hogy ez természetesen egy vitakérdés, de jogilag abszolút megalapozott a parlamenti határozat kérdése - egyrészt azért, mert a területfejlesztési törvény ezt határozza meg, másrészt azért, mert az Al kotmánybíróság nem kifogásolta azt, hogy parlamenti határozatban rögzítsük ezeket a kedvezményeket. Én egyébként természetesen nyitott vagyok, ha van értelme ezt törvényben rögzíteni, és a többség ezt mondja, legyen, de nekünk erre nem volt lehetőségünk, é s személyes véleményként azt mondom, hogy nem is indokolt törvényben rögzíteni. Úgy látom, az sem megalapozott, legalábbis úgy gondolom: egyéni véleményként elfogadható, de semmiképpen nem támogatható, hogy ez a törvénytervezet, illetve parlamenti határoza t nem
