Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 24 (247. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
708 méltatásával fölösleges köröket leírni, ez nem azt jelenti, hogy nem értek egyet sok tekintetben a javaslattal. Két területről szeretnék részletesebben szólni: az egyik a területfejlesztési c élelőirányzatok felhasználásának irányelvei, a másik a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere. Azzal természetesen egyet lehet és kell érteni, hogy a határozati javaslatnak csak irányelveket kell megfogalmazni, hiszen minden régióban, min den megyében az ottani területfejlesztési tanács kompetenciája a fő célokat meghatározni. Egyet lehet érteni olyan célkitűzésekkel, hogy munkahelyteremtésre kell áldozni olyan területeken, ahol ez rendkívül nagy problémát okoz. Ugyanakkor a működési tapasz talatok azt mutatják, hogy a munkahelymegtartás mint feltétel eléggé nehezen szabályozható, mert hiszen azt, hogy a munkahely attól marade meg, mert támogatást adtunk vagy különben is megmaradt volna, eléggé nehéz előzetesen eldönteni, ennek a kontrollja utólag is eléggé nehézkes. Vannak olyan állami pénzeszközök, amelyek elméletileg ebbe a célrendszerbe illenének, mint például az Útalap, mégis - talán megmagyarázhatatlanul - kimaradt ebből a finanszírozási rendszerből. (18.30) A kedvezményezett térségek b esorolási alapja a statisztikai kistérség. Erről tudjuk, hogy tulajdonképpen azért volt rá szükség, hogy meghatározható és definiálható legyen egyértelműen a területfejlesztési tanácsok létszáma. Ezen túl a törvény semmiféle kötöttséget nem ró az önkormány zatokra, szabadon szerveződhetnek. Erre számtalan példa van Borsod megyében is többek között, ahol például évekkel korábban elindult már a Csereháti Településszövetség, ami a jelenlegi szabályozás szerint három kistérséget fed le. Ha ez a mostani határozat i javaslat ehhez a kistérségi szabályozáshoz eléggé mereven ragaszkodik, akkor megköti a rendszer átalakulásának lehetőségét. Az a kívánalom, amit a miniszter úr is megfogalmazott az expozéjában, hogy viszonylag stabilitást kell adni a rendszernek, ettől f üggetlenül valamiféle átjárhatóságot, úgy gondolom, biztosítani kell. Mert például, ha néhány település úgy dönt, hogy az ő érdekeit jobban meg tudja valósítani egy más, kistérségi társulásban, akkor valószínűleg a térség besorolását is valamilyen szempont szerint újra kell gondolni. Több képviselőtársam megfogalmazta: egyetért azzal, hogy a megyei jogú városok mutatói nélkül kell vizsgálni az egyes kistérségek mutatóit. Én ezt a javaslatot továbbgondolnám, és példaként elmondanám, hogy BorsodAbaújZemplén megyében a GDP 75 százalékát három város állítja elő: Miskolc, Kazincbarcika és Tiszaújváros. Ezek mind egyegy kistérség központjaiként foghatók fel. Természetesen ezek a városok hatnak a térség fejlődésére, de ez a hatás teljesen más nagyságrendű egy Mi skolc, mint Kazincbarcika vagy Tiszaújváros tekintetében. Ugyanakkor az ottani kistérség adatait rendkívüli mértékben tudja torzítani. Ennek a hátrányait az elmúlt években érezték is ezek a települések, a kistelepülések, de a városok is. Tehát én úgy gondo lom, hogy ezt minden tekintetben át kellene gondolni. Meg kívánom jegyezni, hogy az egyes mutatók számításánál figyelembe vett adatokat is rendkívüli körültekintéssel kell számba venni, ugyanis ha ez három évre meghatározza egyegy kistérség besorolását, a z nem fogadható el, hogy valamiféle számszaki pontatlanság miatt történjen ez a besorolás. De nem fogadható el olyan szempontból sem, ha ezek az adatok évekre visszamenő adatokat tartalmaznak, mint például a foglalkoztatási szerkezeti mutatók, amelyek a te rvezet szerint 1990es adatokat jelentenének, vagy a mezőgazdasági egyéni vállalkozások száma, amely szintén évekkel ezelőtti adatokból indulna ki. Ez természetesen olyan torzítást jelent a térség számára, amelyet át és meg kellene gondolni. Úgy gondolom, egy olyan javaslat van előttünk, amely az általam is, de képviselőtársaim által is elmondott észrevételekkel módosítva jól szolgálná a területfejlesztés ügyét, és én ezt elfogadásra ajánlom.
