Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 24 (247. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):
704 Az biztos, hogy abban nincs vita, hogy szükség van erre az országgyűlési határozatra, önkormányzati oldalról is mondhatom ezt, hiszen az önkormányzatok - amelyek a megyei területfejlesztési tanácsokban nagyon jelentős sú llyal vesznek részt - várják ezeknek a pénzügyi eszközöknek a leosztási szisztémáját, hogy ezeknek a felhasználására minél gyorsabban kerülhessen sor. Ugyanakkor tényleg nagyon bizonytalan környezetben kell ezeket az irányelveket megfogalmazni. Többször el hangzott, hogy nincs meg az országos területfejlesztési koncepció, sőt, ezzel kapcsolatosan nagyon komoly viták folynak, nagyon komoly ellenvélemények is vannak, tehát egy országos területfejlesztési koncepció hiányában az irányelveket is nagyon nehéz pont osan meghatározni. Azt is hozzátehetném, hogy megyéje válogatja, most vannak elkészülőben a megyei területfejlesztési koncepciók, amelyeknek természetesen ugyanakkor igazodni kell az országos területfejlesztési koncepciókhoz. Vagy az intézményrendszer teki ntetében a megyei területfejlesztési tanácsok kialakultak, az Országos Területfejlesztési Tanács felállt, de a két kijelölt, kötelezően létrehozandó régió még nem, illetve most vannak szervezés alatt a megyékből álló regionális fejlesztési tanácsok, amelye kben szintén nagyon komoly vita van, hogy ezek hogyan álljanak fel. Ugyanakkor bizonytalanítja az irányelveknek és a szempontsoroknak a megfogalmazását az is, hogy nem pontosan alakult még ki, nincs megfelelő gyakorlat a területi, regionális pénzek elosztá sának, felhasználásának és az államháztartási rendszerben lévő területfejlesztési pénzeszközök felhasználásának szinkronjára. Azt gondolom, ezen a területen is nagyon sok a hiány. Ami a legfontosabb - és ezt külön szeretném hangsúlyozni , hogy az anyagban nagyon sokszor elhangzik, hogy programfinanszírozásról van szó a területfejlesztés területén, tehát programokat, projekteket kellene finanszírozni, amelyeknek nyilván meg kell hogy legyen a háttéranyaga, meg kell hogy legyenek a gazdasági mutatói, a megva lósulási haszna. Ilyen programokra ugyanakkor még nagyon kevés helyen lehet támaszkodni, nagyon kevés helyen lehet számítani; és bevallja az előterjesztés is - talán az általános indoklásban , hogy éppen ezért ezek az irányelvek egy fokozatos átmenetet je lentenek a programfinanszírozás felé. Ennyi bizonytalanság közepette nyilván nagyon nehéz megfogalmazni a normativitás szempontját, ami nagyon fontos. Éppen ezért erre miniszter úr is utalást tett, egyrészt arra, hogy három évre érdemes meghatározni ezeket a célokat - ha valami beindul, akkor annak azért legyen egyfajta kifutása , ugyanakkor viszont az országos területfejlesztési koncepció elfogadása során valóban lehetőséget kell - és ez a szabaddemokraták véleménye - teremteni arra, hogy bizonyos mértéki g ezekben az irányelvekben, ezekben a szempontsorokban korrekciót lehessen végrehajtani, hiszen most egy változó környezetben alakulnak ki az irányelvek. Tehát a három évre történő meghatározást csak úgy tudjuk elfogadni, hogyha lehetőséget teremtünk a hat ározati javaslatban arra, hogy ennek a korrekciója adott esetben megvalósulhat. A területfejlesztési törvény tárgyalása során is és nyilván a határozati javaslat tárgyalása során is elkerülhetetlen arról a kérdésről beszélni, hogy a hátrányos helyzetű térs égek fejlesztési programjainak támogatása - ami egyenlő a területfejlesztéssel, erre az anyag utal - megálljae a helyét, és valójában végig vane gondolva az a probléma, hogy ezeken a hátrányos helyzetű térségeken megteremthetőke olyan életképes programo k finanszírozásai, amelyek nem - elnézést a szóhasználatért - olyanok, mint a bedobált pénz, ami nem hasznosul, hanem ezek a pénzek, amelyek ezekbe a hátrányos helyzetű térségekbe kerülnek, valóban nem időlegesen küszöbölnek ki egy problémát, hanem hosszab b távon oldják meg annak a térségnek a fejlesztéseit. (18.10) Ilyen szempontból valóságos ellentmondás van, azt gondolom, hogy nem történike meg túlságosan ebben a határozatijavaslattervezetben a hátrányos helyzetű térségek túlpreferálása akkor, amikor a programfinanszírozás még nem alakult ki teljes mértékben; s vajon a fejlettebb régiók, amelyeknél azért a gazdaság nyilván egy magasabb színvonalon pörög, megfelelő mértékben részesedneke a területfejlesztési pénzekből. A határozati javaslat nyilván abbó l indul ki, hogy nem,
