Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - A párizsi békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP):
653 kegynek, egy donációnak, egy adománynak tekinti, minősíti ezt a bizonyos kompenzációt - szándékosan használom ezt a szót. Hanem a '47. évi törvényben írt kör számára alanyi joggá teszi. Tehát az államnak az a bizonyos jogosítványa, amelyre képviselőt ársam hivatkozott, az adott esetben elerőtlenedik. Ezzel szemben a jogosulti körből kell felállítani azt a grémiumot - bármilyen egyéb jelzőt is adunk neki , amely ténylegesen gyakorolja majd a vagyonkezelői stb., stb. jogokat. Még egy szempontra szeretn ék rámutatni. Kérem, vannak olyanok, akik most - nem itt, ebben a Házban ülők , akik most nagy erővel dörömbölnek ennek a jogszabálynak az ajtaján, de ugyanők évtizedekkel korábban, amikor meg kellett volna már tenni, ugyanők gátolták, vagy legalábbis egy lépést sem tettek érdekében. S az az indítvány, amelyet próbáltam vázolni, nagyon körülírt módon, az többek között azt is magában foglalja, hogy az, aki a korábbiakban megtehette volna, de elmulasztotta, az most ne akarjon rendelkezői vagy rendezői elveke t kialakítani és jogokat gyakorolni azok igénye felett, akik saját személyükben megszenvedték azt, amiről szól ez a jogszabály. Köszönöm. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót SzentIványi István államtitkár úrnak. DR. SZENTIVÁNYI IST VÁN külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Először is én is szeretném leszögezni a kormány nevében, hogy teljes mértékben egyetértünk az ön aggodalmaival és azzal a szándékkal, hogy itt mindent a törvényesség, az alkotmá nyosság és a most megszavazott törvény szellemében kell végrehajtani. Tehát a magunk részéről örömmel üdvözlünk minden olyan szándékot, amely erre irányul, és én így értelmeztem, hogy Tímár képviselő úr felszólalása ezt a célt szolgálja. (21.10) Ő vázolt e gy megoldási módozatot, ami elvileg járható lett volna, ez egy megoldási módozat. Én azt hiszem, hogy akár egyenértékűnek is tekinthetnénk a jelenleg javasolttal, de a tárgyalások során és a törvényjavaslatban mi egy más utat választottunk, olyan utat, ami t egyébként az Alkotmánybíróság is a figyelmünkbe ajánlott, tehát a közalapítvány megalapítására teszünk javaslatot, s a közalapítvány az erre vonatkozó törvények keretén belül működik, tehát úgy, ahogyan Szabó Lajos Mátyás már az imént elmondta, azaz az a lapító nevezi ki a kurátorokat. Miután pontosan értjük ezeket a problémákat, amelyeket ön jelez, ezért igyekeztünk mind az alapító okiratban, mind pedig a kuratórium összetételében is tükröztetni egy olyasfajta sokszínűséget és a mindenkori kormány érdeke ltségét, ami elsősorban abban rejlik, hogy a törvények betartásával történjék a kárpótlásnak ez a formája. Ezen túlmenően az állam természetesen felelősséget érez és felelősséget is kell hogy vállaljon a működés fölött, amelyet időről időre az Állami Számv evőszék is ellenőrizni fog. Fölállításra fog kerülni egy felügyelőbizottság, amely vizsgálni fogja folyamatosan ennek az alapítványnak a működését. Tehát én most úgy érzem, hogy a képviselő úr által megfogalmazott aggodalmakra, aggályokra megfelelő választ tudtunk találni, és remélem, hogy a gyakorlat ezt igazolni fogja, egyébként pedig a felszólalással alapvetően egyetértek. Köszönöm. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabó Lajos Mátyás képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tímár képviselőtársamnak egy fogalmával szeretnék picit csipkelődni, nevezetesen pedig az "elerőtlenedés"sel. Megpróbáltam így közben, míg hallgattam az államtitkár úr hozzászólását is m eg az önét, értelmezni, és megmondom őszintén, jogilag nem igazán tudok vele mit kezdeni. Politikailag igen. Nyilván azt a helyzetet gondolta ön
