Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - A műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP):
647 A történelmi egyházak tehát hozzájutnak a korábban jogtalanul eltulajdonított ingatlanaikhoz, de azok tulajdonosaivá válva a tulajdonosi minőségből fakadó gondok is a nyakukba szakadtak. Az egyházak anyagi helyzete a költségvetési támogatás szűkös volta miatt igen nehéz. Az állam ugyanakkor a tulajdonátadást követően nem kíván részt venni a műemléképületek fenntartásában. Az egyházak ebben a nehéz helyzetben anyag i segítséget, áldozatvállalást kértek, de ez igencsak kevésnek bizonyul. Ezen problémán úgy lehetne segíteni, ha az állam és az egyházak - a védendő műemléki értékek fontosságát figyelembe véve - közösen gondolkodnának az eredményes műemlékvédelem közérdek ű céljainak megvalósításáról. Hatékony védelemről csak az összehangolt gazdasági tulajdonosi intézkedések egymást erősítő összehangolása esetén beszélhetünk. Hogy milyen károkra gondolok, azt példázza az egykori egyházi kezelésben levő temetők rendkívül ro ssz állapota is. Ezek a temetők, a bennük található régi síremlékek, obeliszkek történelmi múltunk részét képezik. Jelenleg azonban sok esetben olyan elhanyagolt állapotban vannak, hogy egy régi, egyegy híresség halálának évfordulójára történő megemlékezé s során a keresett sírt az elhanyagoltság miatt szinte meg sem lehet találni. Ajánlatos volna ilyen esetekben az egyházak által vezetett temetői kataszteri nyilvántartások igénybevétele. Az is elgondolkodtató, hogy számos, korábban egyházi hitéletet szolgá ló zsinagógát egyszerűen lebontottak, az érintett hitközség megkérdezése nélkül. Ezeket az épületeket más célra is felhasználhatták volna, és fel is lehetne használni, például múzeumoknak vagy könyvtáraknak, mint ahogy erre számos példa is van. Mindez arró l árulkodik, hogy baj van az egyes egyedi műemlékek területén. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer leszögezem tehát, hogy az egyházi műemléki értékek nemcsak a nemzeti, hanem az egyetemes kulturális örökség részét is képezik. Fenntartásuk tehát a műemlé kvédelem komplexitását és kulturális vonatkozását is előtérbe állítva nemcsak egyházi feladat, hanem ahhoz az államnak is jól felfogott érdeke fűződik. Ha tényleg csatlakozni akarunk az Európai Unióhoz, akkor erről nem szabad elfelejtkeznünk. Az elmondotta kon túlmenően természetesnek tartom még azt is, hogy a régi parasztházakat, amelyek legalább 150 évesek, mindenképpen számba kell venni mint népi kultúránk értékeit, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy azokat az utókor is megismerhesse. Idetartoznak még azok a régi népiskolák, tanyasi iskolák, amelyek a magyar népoktatást megszervező Klebelsberg Kunó munkássága alapján létesültek, és amelyek abban az időben a magyar népoktatás fellegvárai is voltak. Fontosnak tartom még, hogy a megmaradt ezen épületeket s zintén meg kell őrizni az utókor számára. Kérem a tisztelt Házat, tisztelt képviselőtársaimat, hogy e fontos törvényt az előkészítést és módosító javaslatokat figyelembe véve - támogassák, az ügy rendkívüli fontossága miatt, figyelembe véve, hogy jobb kés őbb, mint soha. Köszönöm kedves képviselőtársaimat türelmét, hogy ezen fontos mondanivalómat elmondhattam. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Kétperces észrevételre megadom a szót Szabó Lajos Mátyás képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kollegám, Korózs Lajos hozzászólásában elhangzott egy mondat, ami arra késztetett, hogy egy kétpercest kérjek. Nevezetesen pedig a mondat valahogy úgy h angzott, hogy a műemlékesek nem hiszik el, hogy másik hatóság is - mármint építésügyi - hozhat felelősséggel döntést. Azt hiszem, hogy így leegyszerűsítve ezt a problémát tévútra fogunk tévedni, hiszen nem arról van szó, hogy egyszerűen két valaminemű hiva tal csak úgy - régi szóval élve - packázik egymással.
