Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - VEÉR MIKLÓS (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSÓTI GYÖRGY (MDF):
624 é rtékekkel szemben, illetőleg azokkal összehangolni. Tehát rendkívül bonyolult, rendkívül nehéz törvénykezésről van szó. S ez a törvénykezés, miután az épített környezet a mindennapi életünket alapvetően meghatározza, sőt nemcsak ennek a generációnak, hanem a jövő generációjának életét is, ezért rendkívüli súlyú, rendkívüli jelentőségű önmagában is. De összefüggéseiben más törvényekkel is, hiszen önmagában e törvény alapkoncepciója - amelyre később még kitérek - nem kezelhető. A környezetvédelmi törvény, a m űemlékvédelmi törvény vagy a még megalkotásra váró településfejlesztési vagy településrendezési törvény - erről később szintén szólni szeretnék - összefüggésében kell vizsgálni. Éppen ezért a Magyar Demokrata Fórum mint konzervatív párt teljes összefüggésé ben vizsgálja ezt a törvénytervezetet. Látom, egykét képviselőtársam csodálkozva néz rám, miért említem, hogy konzervatív pártként. Azért említem, tisztelt képviselőtársaim, mert eszembe jutott egy XVIII. század végi angol gondolkodó megfogalmazása a konz ervativizmusról, és ezt szeretném most elmondani, hiszen idevág. A konzervatív politika lényege ugyanis egy szövetség; szövetség a holtak, az élők és a megszületendők között - mondotta egy XVIII. század végi angol gondolkodó; a szövetség a holtak, az élők és a megszületendők között a világ szellemi és anyagi javai megőrzése érdekében, ápolása érdekében, továbbfejlesztése érdekében. Tehát arról van szó, hogy az épített környezetet megőrizzük, továbbfejlesszük és átadjuk a jövő generációknak. Ezért ebből a sz empontból kiindulva, ennek az alapján megközelítve a törvénytervezetet, a legmesszebbmenőkig üdvözölni tudjuk azt az újfajta szemléletet, amely az épített környezetet a természeti környezettel egységként kezeli, a kettőt egymástól elválaszthatatlannak teki nti, és az épített környezet alakításánál messzemenően figyelemmel van a természeti környezetre. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ilyen hosszú, több hetes vita során elkerülhetetlen, hogy aki későn jelentkezik hozzászólásra, ismétlésekbe bocsátkozzon, ezért elnézésüket kérem. Csak abban az esetben teszem meg, azoknál a kérdéseknél, amelyeket rendkívül fontosnak tart a Magyar Demokrata Fórum, azokat említem csak meg. Soksok hozzászólást idézhetnék most, de ezt engedjék meg, hogy időhiány miatt mellőzzem. S a törvénytervezet alapvető erényeire rámutatva, egynéhány hibára, sőt még koncepcionális hibára is engedjék meg, hogy felhívjam a szíves figyelmüket. Az egyik legnagyobb hiba, amelyről már ma is szó esett és korábbi felszólalók is szóvá tették, hogy a törvén ytervezet összekeveri a településfejlesztést, a településrendezést az építésüggyel. (18.30) Mint utaltam a bevezetőben a '37. évi VI. törvénycikkre, amely külön fejezetként foglalkozott az építésüggyel, a teleküggyel, akkor városfejlesztésnek nevezték, a v árosfejlesztés ügyével. Tulajdonképpen ez is egy megközelítési mód, hogy különböző törvényeket teszünk egymás mellé, és azokat összehangoltan, koordináltan alkalmazva oldjuk meg a feladatot. De az is elképzelhető, hogy a településfejlesztési törvény, a tel epülésügy törvénye a magasabbrendű törvény, és valamiféle hierarchiában csatlakoznak hozzá az építésügyi, a műemlékvédelmi és más törvények. De az elkerülhetetlen, hogy erről külön ne szóljunk, és erről külön törvény ne keletkezzék, és nem határozhatja meg ez a törvénytervezet önmagában a településfejlesztést. Nem is tudja, látható a tervezetből. A múlt év során volt arra utalás kormányzati részről, hogy készül egy településfejlesztési törvénytervezet, úgy hiszem, hogy annak a megalkotása ebben az esztendőb en elengedhetetlenül szükséges. Amúgy is sajnos, baj van az építésüggyel. Szétesett az építésügy, erről is szóltak már képviselőtársaim. Különböző minisztériumok, különböző tárcák fennhatósága alá került az építésügy, és baj van, Baráth Etele szó lt erről részletesen, nem akarom megismételni. Ezt a bajt úgy lehet most korrigálni, hogy a megfelelő törvények és azok koordinálása oldhatja fel ezt a problémát. Mert nincsenek ma városfejlesztési koncepciók, pedig voltak, Budapestnek is volt, Szegednek i s volt, és más városoknak is voltak a múlt században, a századfordulón. Elkerülhetetlen, hogy ilyen városfejlesztési - most nevezzük településfejlesztésnek helyesen , településfejlesztési koncepciók ne
