Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - A műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
61 A pénzügyi eszközök tekintetében helyesebbnek látnánk különkülön műemléki alap létrehozását, és ennek a kifejezetten műemlékekkel kapcsolatos bevétel ekből származó összegek magasabb százalékaránnyal megállapított feltöltését. A Környezetvédelmi Alap túlságosan tág ahhoz, hogy a műemlékekre fordítandó összegeket megnyugtatóan lehessen belőle meghatározni. Az, hogy a támogatások elosztásánál a műemlékek védelmének gyakorlati feladataival foglalkozó hatóságoknak csak javaslattevő szerepük legyen, nehézkessé, időt rablóvá, ezáltal sokkal kevésbé hatékonnyá teszi a pénzek felhasználását. A gyakorlatban sok olyan ad hoc feladat van, amely azonnali megoldást k íván, hiszen éppen a műemlékek felfedezésében, feltárásában a legnagyobb gond ez, és ennek ellehetetlenülése súlyos károkat okozhat. A támogatásra fordítható összeg legalább jelentős részének a műemléki kérdésekben intézkedő hatóságoknál volna a helye, enn ek a kérdésnek újbóli átgondolását gyakorlati ismereteink alapján kifejezetten javasolnánk. Az a tapasztalásom, hogy a törvényjavaslat a szükségesnél jobban mozog az általánosságok síkján. A döntéseket túlzott mértékben utalja a rendeletek és végrehajtási utasítások hatáskörébe, megteremtve ezzel a módosítások könnyebb lehetőségét, ami egy idő után áttekinthetetlenséghez vezet, s némileg komolytalanná is teszi a törvényt. A centralizációs törekvések erősen látszanak a javaslatban. A bizalom hiánya még az és szerű mértékű decentralizációnak is akadálya lehet, ez pedig egyszersmind a hatékonyság gátja. A műemléki törvény és az építési törvény szorosan összefügg, jó, hogy ezeket egyidejűleg tárgyaljuk, de összefüggései vannak a műemléki törvénynek a polgári törv énykönyvvel, a munkába álló múzeumi törvénnyel és egyéb törvényekkel, rendeletekkel és utasításokkal, és a kormánynak a dolga, hogy ezeknek konformmá tételében szakszerűen járjon el. Végezetül: a törvény egy kérdésben rendkívül egyoldalú . A jogalkotó a tervezetben a törvény működésének részletes előírása, a betartandó szabályok pontos körülírása, a műemlékek használóinak és tulajdonosainak kötelességmeghatározása mellett kevés figyelmet fordít - ezer ok közül - főként a tulajdonosok jogai ra, aláhúzom: a tulajdonosok jogaira. (19.40) A törvény tárgyát képező műemlékek tulajdonosai sorában különleges helyzetben vannak Magyarországon az egyházak, mondhatnám egyedülálló helyzetben. Az egyházi műemlékek állománya körülbelül 10 500 különálló obj ektum - együtt ez mintegy kétezer műemlékegyüttes , ebben magának a római katolikus egyháznak 1825 műemlékegyüttese van. Az egyház az állami tulajdonú műemlékek mellett, azok számát meghaladó mértékben a műemléklétesítmények egyedüli tömeges tulajdonosa Magyarországon. Az egyházat - ebből a különleges helyzetéből kifolyólag - bizonyos mértékig a műemléki törvényben is különleges megítélés illetné meg. Az egyházról a törvénytervezet ebben az értelemben egyáltalán nem is tesz említést. Ennek a súlyos hiányo sságnak a kiküszöbölése nélkül a második évezred végén egy demokratikus ország nem hozhat műemléki törvényt úgy, hogy gyanú ne vetődjék rá a terhes politikai közelmúltból. A kereszténydemokraták módosító javaslatokkal készülnek a törvény jobbítására és szí vük szerinti megszavazására. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Balsay István képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. Utána következik Kávássy Sándor képviselő úr, Független Kisgazdapárt. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztel t Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Kifejezetten utálom az olyan hozzászólásokat, amelyekben valaki az idő rövidségére vagy az előtte szólókhoz való csatlakozásra hivatkozik. Most mégis ezt kell tennem. Örömmel veszek részt ebben a vitá ban, amelyből többnyire a konstruktivitás, a benyújtott törvénytervezet lényegével való egyetértés, másrészt a jobbítási szándék tűnik számomra előtérbe. A
