Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Dr. Jeszenszky Géza (MDNP) - a belügyminiszterhez - "Mennyi a sok idegen?" címmel - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
592 Köszönöm. Az interpellációra Kuncze Gábor belügyminiszter úr válaszol. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnöknő ! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban el kell mondanom, hogy az idegenrendészeti tevékenységünk, valamint a tartózkodási engedélyek, letelepedési engedélyek, állampolgárságok kiadása azon jogszabályok alapján - és természetesen ez eket a jogszabályokat betartva - történik a Belügyminisztériumban, illetve a közreműködő hatóságok részéről, amelyeket az előző parlamenti ciklusban alkottunk meg. (Taps az ellenzéki oldalon.) Nem biztos, hogy annyira jó az a törvény, hogy meg kelljen taps olni, tisztelt képviselőtársaim... (Derültség a kormánypárti oldalon. - Taps.) csak jelezni szeretném, hogy nincs változás a hatóságok gyakorlatában, és nem tartom szerencsésnek, ha általában az idegenekre, általában a vendéglőkre, általában az idegenek üz emeltetésében vagy tulajdonában lévő vendéglőkre vonatkozóan megjegyzéseket teszünk. Ezek után hadd válaszoljak képviselő úr kérdéseire. A Magyarországon állandó, illetve ideiglenes tartózkodási engedéllyel élő nem magyar állampolgárok száma, továbbá az il legálisan tartózkodók becsült száma tárgyában elhangzott interpellációval kapcsolatban szeretném a következő választ adni. A Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodási engedéllyel 66 ezer külföldi él. A bevándoroltak több mint 80 százalékát a környe ző országokból érkező magyar nemzetiségűek teszik ki. A bevándoroltak jogi helyzete közelít a magyar állampolgárokéhoz, például magyarországi munkavégzésükhöz vagy vállalkozások alapításához nincs szükségük hatósági engedélyre. A bevándorlási engedélyt csa k azok a külföldiek kaphatják meg, akik legalább három éve jogszerűen tartózkodnak az országban, magyarországi lakóhelyük, megélhetésük biztosított, továbbá a személyükkel szemben törvényi kizáró ok nem merült fel. Emellett a kormány évente bevándorlási ke retszámot állapít meg, melynek révén biztosítható a bevándorlás szinten tartása. A jogszabályok kedvezményezett helyzetet biztosítanak a bevándorlást családegyesítés céljából kérelmezőknek, illetőleg a magyar nemzetiségűeknek. Erre is figyelemmel megkérdőj elezhető és megkérdőjelezendő a képviselő úr azon állítása, hogy a házasság vagy a családegyesítés céljából kérelmet benyújtó magyar nemzetiségű személyek nem, vagy csak nehézkesen kapnak bevándorlási engedélyt. (15.40) Természetesen az idegenrendészeti ha tóságoknak e kérelmezők esetében is meg kell győződniük a jogszabályban meghatározott feltételek, illetve a közérdek érvényre juttatását biztosító feltételek meglétéről. Magyarországon a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek száma meghalad ja a 44 ezret. Az e kategóriába tartozók kétharmada munkavégzés, illetve más jövedelemszerzés céljából tartózkodik Magyarországon. A tartózkodási engedély érvényességi ideje meghosszabbítható. A huzamosan tartózkodók közül legnagyobb számban román - 8434 , volt szovjet - 4493 , kínai - 3986 - és volt jugoszláv - 3345 - állampolgárok fordulnak elő. Az idegenrendészeti hatóságok legfeljebb egy évi tartózkodásra ideiglenes engedélyt is kiadnak. Ilyet az elmúlt évben 25 ezer külföldi kapott. Az illegális migr áció felerősödése, illetve a külföldi bűnözők országok közötti mozgása véleményem szerint is komoly veszélyt jelent az ország számára. Ezért a rendőrség - együttműködve a munkaügyi hatóságokkal - folyamatos erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megfék ezze, illetve visszaszorítsa a közbiztonságunkat veszélyeztető, társadalmunkra nemkívánatos hatást gyakorló jelenségeket. A munkaügyi hatóságok az elmúlt évben 1983 alkalommal ellenőrizték a külföldiek magyarországi foglalkoztatását. Az ellenőrzések eredmé nyeként szabálytalan foglalkoztatás miatt 625 esetben kezdeményeztek intézkedést, a munkáltatókat 194 millió forint megfizetésére kötelezték.
