Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Bogárdi Zoltán (MDF) - dr. Csiha Judit tárca nélküli miniszterhez - "Mi történik Bábolnán?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
587 hajtott végre. Ennek ellenére az idegen tőke aránya már '96 végére elérte a 40 százalékot. A társaság hitelképessége viszont kiváló, ami ugyan elősegíti a hitelfelvételt, de ennek kamatköltsége kétségkívül magas. A tervezett készpénzes tőkeemelés csökkenti a likviditási, finanszírozási gondokat, jelentősen javítja a vállalatcsoport eredményét, a saját tőkére jutó eredmény és a fizethető osztalék nagyságát. Lehetővé tenné az 1990 óta több területen elmaradt műszaki fejlesztés megvalósítását, a termelés hatékonyságának javítása érdekében az anyag, energia- és takarmányigényes technológiák cseréjét és korszerűsítését. Végső soron növelné az állami tulajdonban levő részvények üzleti értékét is. A tőkeemelés célszerűen nagy pénzügyi befektetők bevonásával valósítható meg. A Bábolna Rt. privatizációja kellően előkészített; az ismertetett előnyökkel jár majd, és semmiképpen sem az újabb botrány kiváltása a célja, hanem a törvényben meghatározott többségi állami részesedés biztonságos megtartása, mert ezáltal jelentősen javítható a jövedelmező gazdálkodás feltétele. A tőkeemeléssel létrejövő cégértéknövekedés lehetővé teszi a Bábolna Rt. tőzsdei bevezetését is. Kérem képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon sajnálom hogy önnek kellett ezt a választ elmondani, és ilyen kevés információ birtokában próbá lt egy ilyen nehéz kérdést megválaszolni. Amit ön elmondott, az valóban fontos lenne egy jól előkészített privatizáció esetében. De ez a privatizáció - mint elmondottam - nincs előkészítve, egy halom kapkodás van évek óta. 1994 tavaszán Bábolna adósságállo mánya 1,9 milliárd forint volt. Most meghaladja a 8 milliárdot. Megnégyszereződött az adósságállomány két és fél év alatt. Miért? - kérdezem én. Önök 30 százalékos tőkeemeléses privatizációról beszélnek. Mire lesz elegendő a 30 százalék, amikor az adósság meghaladja jegyzett tőkét? 1994ben elkezdtünk egy privatizációt Bábolnán, valóban. Önök '94 nyarán ezt a privatizációt leállították. Miért? Ha viszont le kellett állítani, akkor most miért van szükség arra, hogy újra tulajdonrészt ígérnek a dolgozóknak, a kiktől időközben visszavásárolták a üzletrészeket? Azt gyanítom, hogy itt csoport, mégpedig szűk csoportérdek kiáltódik ki közérdekké, és ezért van ez a pénzmozgatás. Nem utolsósorban a kormány mindig tagadta, hogy külföldi tulajdonba kíván termőföldet ad ni. Bábolna 23 ezer hektár tulajdonosa. Igaz vagy nem igaz az az állítás, miszerint a kormány nem akar külföldi tulajdonba termőföldet adni? Ezek után, azt hiszem, látható: ez a privatizáció előkészítetlen. Legjobb lenne, ha a parlament az ön válaszát nem fogadná el, és módot adna a bizottságnak arra, hogy alaposan felülvizsgálja, mi is történt Bábolnán, és mi történhet, ha ez a rossz privatizáció megtörténik. Én magam sem fogadom el. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágn es) : Köszönöm. Képviselő úr a választ nem fogadta el, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a miniszteri választ. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a miniszteri választ 153 igen szavazattal, 53 ellenében, 12 tartózkodással elfogadta. (15.20)
