Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Dr. Kávássy Sándor (FKGP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "A házi kertjükben kutat ásó emberek tulajdonosi jogainak durva korlátozásáról" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP):
584 Sajnos talajvizeink nagymértékben szennyezettek. A híradások, de főleg az adatok arról tanúskodnak, hogy ma már lassanként annyi ivóvizet, mint szennyvizet kell tisztítanunk, hihet etlen mértékű az elszennyeződés. Ebben jelentős szerepe van az illegális, gyakran szakszerűtlenül létesített vagy megszüntetett kutaknak. Mindezekre tekintettel nem lehet kérdéses, hogy a vízkészleteket csakis ellenőrzött módon, az ökológiai viszonyok káro s megbontása nélkül lehet felhasználni. Ilyen felismerés alapján a kutak létesítése már a múlt században is engedélyköteles tevékenység volt, éppen ezen ősi felismerésen alapult a vízkészletek védelme miatt. Ugyanígy rendelkezik a tisztelt Országgyűlés ált al elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló múlt évi törvény és annak végrehajtási jogszabálya. Álláspontom szerint éppen az lenne a merénylet, ha az engedély nélkül, szakszerűtlenül kivitelezett kutak valamennyiünk egészséges ivóvízkészletét veszélyeztetnék vagy mások jogszerű vízhasználatát korlátoznák, esetleg megakadályoznák. A polgári tulajdon védelme, képviselő úr, ebben az esetben fel sem vetődhet. Itt olyan környezetvédelmi és éppen polgárbarát helyzetről van szó, amikor világos, hogy a törvény alapján a felszín alatti vizek nincsenek magántulajdonban, hanem kizárólagos állami tulajdont képeznek. A saját telken lévő kút is lényegében érinti az állami tulajdont, érinti a felszín alatti vízkészletet; hasonlóan nincs magántulajdonban a magántulajdonú föld alatt lévő bányászati kincs vagy olajkincs. Ami pedig a kifogásolt utánjárást illeti, az említett kormányrendelet éppen az állampolgárok érdekében könnyítést tartalmaz a tavaly elfogadott törvény alapján. Korábban a területileg illetékes vízügyi hatóságtól , nem ritkán 5060 kilométer távolságból kellett beszerezni az állampolgárnak az engedélyt, nem kis utánajárással. Az elmúlt év júliusától a hatályos jogszabály alapján ezt az eljárást a helyi önkormányzathoz a jegyző hatáskörébe utalva kell az önkormányza tnak végrehajtania. Egyértelmű eligazítást ad a jegyző a szükséges okmányokról is, míg korábban ezekről a kérelem beadása után szerzett tudomást az állampolgár és kezdhette meg az ügyintézést. Hogy egészen pontos legyek, a jogszabályt megnézve tájékoztatom önt arról, hogy az 500 köbméter mennyiségű vízhozamnál kisebb teljesítményű kutak létesítéséhez, használatbavételéhez - lényegében ez teszi ki a 9095 százalékot - a hatósági engedélyt a jegyző adja ki, az ehhez szükséges okmányok, műszaki leírás, átnézet es helyszínrajz, részletes helyszínrajz, továbbá a környezetvédelmi és vízügyi szakhatósági vélemények beszerzésében az állampolgároknak a jegyző segítséget nyújt, kérésre be is szerzi azokat. Az 500 köbméternél nagyobb teljesítményű kutaknál az engedély m egadását a területileg illetékes vízügyi hatóság adja ki, de ehhez is a jegyző segítséget nyújthat és beszerezheti kérésre. Mindezekért az igen jelentős tevékenységekért, amelyet az önkormányzat végez, mint hatósági eljárásokért a parlament által elfogadot t törvény, az úgynevezett illetéktörvény alapján a megfelelő illetéket kell fizetni, egy fillérrel sem többet; ezt itt, ez a parlament fogadta el, ugyancsak az elmúlt esztendőben. Kérem ezért képviselő urat, hogy ezt ne tekintse merényletnek, mert erről sz ó nincs; éppen az állampolgárok fokozottabb védelméről van szó, amit mi itt együtt az elmúlt esztendőben a parlamentben fogadtunk el. Kérem tisztelt képviselő urat és a parlamentet, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ pa dsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kérdezem dr. Kávássy Sándor képviselő urat, elfogadjae a miniszteri választ. DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP) : Tisztelt Miniszter Úr! Ha valóban az állampolgár védelméről van szó, akkor miért nem teszik az eljárást ingyenessé? Mert ilyenkor mindenkinek az a benyomása, ha ilyen rendeletet olvas, hogy az állam megint talál egy lehetőséget arra, hogy lefejje az állampolgár pénzét. Erről az embernek mindig az jut eszébe, illetve nem mindenkinek, de ha az ember történész, az a Heltaimese jut