Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 3 (241. szám) - A műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - FEKETE GYÖRGY (KDNP):
59 szükségesnek, ha ez a védett terület megjelenését jelentősen befolyásolja. A "jelentős" szubjektív kritérium, és ha megítélése nem tartozik a műemléki hatóság jo gkörébe, akkor problematikus helyzetek alakulhatnak ki. A műemléki közgyűjtemény nyilvánossága esetén bizonyos gyakorlati szabályozás feltétlenül szükséges. Helyesnek gondoljuk, hogy a védettség létrejöttét bárki kezdeményezheti, de ehhez bizonyos tartalmi követelményeket szükséges előírni, mégpedig a törvényben, hogy az eltérő előírások kiküszöbölhetők legyenek. Maximalista követelmény és aligha valósítható meg, hogy a műemlékvédelmi hatóság az egyes épületek berendezéseinek leltárát központilag elkészítse és karbantartsa, még ha a törvényjavaslat ehhez az önkormányzatok és használók részéről segítséget is ír elő. Ezt a kérdést javasoljuk a törvényjavaslatban más módon kezelni. A bírságolás javasolt módja áttekinthetetlen, szubjektív elemeket is tartalmaz, nem beszélve arról, hogy a különbségtétel a most már egységes védelem alapján nem is indokolható. Az okozott kár százalékosan kifejezett mértéke az anyagi és erkölcsi kár megállapított értékének megközelítése alapján reálisabbá, érthetőbbé, így hatásosabbá tehetné a károkozástól való elrettentést. A bírságolásnál a jogelvonások is felveendők lehetnének a büntetés eszköztárába. Az önkormányzati jogkörök közül a településrendezési tervek készíttetése és testületi jóváhagyása a hagyományos építészeti környezet et döntően képes befolyásolni. A 6. § fogalmazza meg azokat a szakmai követelményeket, amelyeket a települések a történeti értékfeldolgozó és fejlesztő munkájuk során nem hanyagolhatnak el. (19.30) A meg nem értésből, a rövidlátásból eredő önkényes elutasí tó magatartás megakadályozására ez a 6. § teremt jogalapot. A törvénytervezet szabályozása viszont nem rendelkezik arról, hogy ezeknek a műemlékvédelmi követelményeknek az érvényesülését a rendezési tervben ki fogja ellenőrizni. Módosító indítványban fogju k javasolni, hogy a szaktárca ennek megoldását építse be a szövegbe. Elvben a helyi jegyző a törvényesség őre, többek között neki lenne feladata, de sem a jegyzők többsége, sem az apparátus nem rendelkezik ehhez megfelelő szakképesítéssel. Sajátos kategóri ának tartom a világörökséget, ami a törvényben említve sincs. Az UNESCO 1972es egyezményéhez Magyarország 13 évvel később csatlakozott, ezt az 1985. évi XXI. törvény tette közzé. Ez ma törvényi szintnek számít. A KTM épített környezetről szóló törvényjava slata viszont feldolgozza ezt a témát. A világörökség konvenciója egyaránt tartalmaz építészeti, környezeti, műemléki és természeti objektumokat - Budapest, Duna mindkét oldali panoráma és a Várnegyed, Hollókő falu, vár és tájék, Aggtelek, Jósvafő, BaradlaDomica barlangrendszer Szlovákiával közösen, tervbe véve Pannonhalma felvétele, és a pécsi Dóm tér is beterjesztődött. Így a műemlékvédelem a világörökségnek csakugyan egy szegmense. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy a világörökség építészeti jelleg ű területei topografikusan megegyeznek a műemléki jelentőségű terület védelmi kategóriáival, mivel így biztosították a vállalt védettségi kötelezettségnek való megfelelést. Így a világörökség és a műemlékvédelem elválaszthatatlan kapcsolatban áll. Kétféle megoldás képzelhető el. A műemléki területi védelem nem teremt topografikus azonosságot a világörökségi területekkel; csökkennek, amiben van szakmai ésszerűség, viszont a világörökség védelmét külön törvénnyel rendezik. Erre a jogi lehetőség fennáll, az ér intett önkormányzatok, illetve tulajdonosok védelemben vállalt szerepét lehet növelni, különösen a fővárosban. A másik megoldás az, hogy a mindenkori világörökségi területek egyben a műemléki jelentőségű területek is, adekvát módon természetvédelmi terület ek is. Ez esetben a törvény szövegébe be kell tenni: a világörökség védelmét a műemlékvédelem saját eszközeivel támogatja. Új elemként kellene a műemlékvédelemnek felvállalni a nemzeti emlékhely kategóriáját, amely a magyar nemzet történelmének, hagyománya inak és identitástudatának szempontjából kiemelkedő
