Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
545 - mert akkor még csak hat párt volt a parlamentben - kicsiszoltuk, akkor hosszú időn keresztül megismerhettük egymást. A határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvé nyjavaslat kiemelt jelentőséggel bíró jogszabály, amely az államhatárról és annak rendjét őrző, fenntartó intézményről: a határőrségről kíván részletes szabályokat alkotva rendelkezni. E kérdéskörben jelenleg több mint húsz éve elfogadott és alacsonyabb sz intű jogszabályok vannak érvényben, melyek korszerűsége, tartalmi és formai célszerűsége ma már több tekintetben is vitatható. Ennek alapján e törvény benyújtása - és reményeim szerint elfogadása - nemcsak időszerű, hanem halaszthatatlan követelmény, melyn ek teljesítésével máris késésben vagyunk. Az elmúlt években a fegyveres szervek mindegyikéről az Országgyűlés külön törvényt fogadott el. Nemrégen léptek hatályba a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományáról, valamint a hadkötelezettség a lapján szolgálatot teljesítő állományról, továbbá a katonai és rendvédelmi felső fokú tanintézetek állományáról rendelkező törvények, melyek a határőrség személyi állományának szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat is tartalmaztak. Az utóbbi években j elentősen megváltoztak a határőrség tevékenységének körülményei, sokrétűbbé váltak feladatai és megnőttek az irántuk támasztott követelmények. Ezzel együtt megváltozott a határőrség szervezeti struktúrája, a személyi állomány összetétele és vezetési inform ációs rendszere. A rendészeti feladatkört alapvetően hivatásos állomány látja el, melynek munkáját békében jól egészíti ki a határvadász századok sorkötelesekből álló állománya, mely utóbbiak az ország védelmében való közreműködésre is készen kell hogy áll janak. Hazánk euroatlanti integrációs törekvései, a közeljövőbeni csatlakozásra történő felkészülés, a schengeni egyezmény követelményrendszerének a teljesítése jól szervezett, megfelelő jog- és hatáskörökkel, sokoldalúan felkészült személyi állománnyal é s minőségi felszereléssel rendelkező, hatékony határőrséget igényelnek, melynek jogi alapjait és feltételeit a benyújtott törvénynek kell biztosítania. Az általam eddig felsoroltak, úgy gondolom, kellőképpen indokolják nemcsak a törvény szükségességét, han em a tartalmával és szerkezetével szemben támasztandó követelmények magas fokát és sokrétűségét. Ezek sorába tartozik az a tény is, melyről e helyütt és most mindenképpen szólnunk kell, mely szerint az Országgyűlés tavaly hozott határozata alapján folyamat ban van a Magyar Honvédség NATOharmonizációt is magába foglaló átalakítása, mely a honvédség feladatait, szervezeti és vezetési struktúráját, továbbá alkalmazásának elveit illetően jelentős változásokat irányoz elő. Ezek messzemenő figyelembevétele a hatá rőrség helyét, szerepét, feladatait, valamint szervezeti és személyi összetételét szabályozó törvényjavaslatban elengedhetetlen követelmény. A beterjesztett törvényjavaslat alapvetően megfelel a fent említett alapvető követelményeknek, és tartalmilag, szer kezetében és annak belső arányaiban a hangsúlyt a rendészeti feladatkörök, az ezek megvalósítását biztosító jog- és hatáskörök, eszközrendszerek és feltételek részletes szabályozására helyezi, mellyel én a legmesszebbmenőkig egyetértek. (11.20) Tisztelt Ké pviselőtársaim! A továbbiakban a törvényjavaslat néhány tartalmi kérdésével kapcsolatosan szeretném véleményünket kifejezni. A törvényjavaslat - amely összesen nyolc fejezetből, nyolcvanöt paragrafusból áll és 42 oldalon íratott le - I. fejezete, mely a ha tárőrizet alapjait tartalmazza, 1. §ában a határőrizet célját fogalmazza meg. 2. §ában lényegében megismétli az alkotmánynak a fegyveres erők feladataira és a határőrség rendészeti feladataira vonatkozó meghatározásait, a közismert hármas feladattal egye temben. Ezen első paragrafusok viszont nem fogalmazzák meg a határőrség jellegét, melyre az alkotmány sem tér ki. A honvédelmi törvény e tekintetben csak a honvédségre vonatkozó meghatározást tartalmazza.
