Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - LÁNYI ZSOLT (FKGP):
543 útlevél, egyéb problémák miatt; azonban a mi véleményünk szerint ez a belügyminiszteri hatáskör már nem terjed ki a határ őrzésére, mert a határok őrzése a Magyar Honvédségnek a feladata. Ennek köv etkeztében a törvény első részét, amit megemlítettem, és amelyben egyetértés van, a Független Kisgazdapárt tudja támogatni. Azonban a határ védelmét, a határnak az őrzését nem tartja belügyi feladatnak, hanem az kimondottan a Honvédelmi Minisztérium és a M agyar Honvédség feladatát képezi. Ez, ha történelmileg visszatekintünk, azt hiszem, hazánkban 1945ig így történt. Voltak határvadász századaink, zászlóaljaink, határ mentén helyezkedtek el azok a honvédelmi egységek, amelyek hivatottak voltak a határt meg védeni. Ebben a törvényben éppen ez a második rész keveredik, és nagyon érdekes módon egyértelműen a törvényben is megtalálható, hogy ha fegyveres támadás, fegyveres konfliktus, beavatkozás érné az országot, akkor ez a határőrség végeredményben a Magyar Ho nvédség alá van rendelve, s a Magyar Honvédséggel együtt kell azokat a feladatokat ellátnia, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a határunkon ne hatoljanak be idegen erők. Itt fölmerül az a kérdés rögtön, hogy vajon hogy fognak együttműködni ezek a szervezetek , amelyeknek a kiképzésük és különféle tevékenységük akkor kerül először egy irányítás alá, és nem egységes kiképzés alapján, nem egységes együttműködés alapján kell akkor fölvegyék és megoldják azokat a problémákat, amelyek ilyen esetben fölmerülhetnek. K ülönösen lényeges ebben a kérdésben az együttműködés, az együttgyakorlás, tehát amikor békehelyzet van, akkor, ahogy a honvédségnél is a kiképzés működik, ugyanúgy a határőrségnél is, ezt közösen kellene valahogy csinálni, s ennek következtében valószínű, hogy egy olyan veszélyhelyzet esetén, amit természetesen, sem a Kisgazdapárt, sem személyem nem kíván, az együttműködésük hatékonyabb és ütőképesebb lenne. Ezen túlmenően van egy másik nagy probléma is, és ez a másik probléma a gazdasági kérdés. Magyarorsz ágon ismerjük a gazdasági lehetőségeinket, ismerjük az ország anyagi, gazdasági helyzetét és a költségvetésnek a problematikáját, hogy bizony a költségvetésből nagyon fontos területek: az egészségügy, az oktatás és így tovább, mondhatnám, igen nehéz helyze tben van éppen a csekély költségvetési juttatási lehetőségek miatt. Most kérdezem én: hogyha a határrendészetet levéve - amelynek a felállítása, biztosítása és finanszírozása a Belügyminisztérium által történne , ha a határőrséget és a Magyar Honvédséget összevonva egy ütőképesebb honvédséget hoznánk létre, akkor ez vajon mennyivel tehermentesítené a költségvetést, illetve a fegyveres erőkre és a haza védelmére fordítandó összegek mennyivel emelkednének meg? Mennyivel lehetne több pénzt fordítani olyanra, hogy a fegyverzetet javítsuk, a technikát javítsuk, az igen rossz helyzetben és a létminimum szélén élő kiképzőtiszteket fizetésben meg tudjuk támogatni, a hadseregnek a morális tartását vissza tudjuk adni, a tiszti pályát vonzóvá tudjuk tenni? Ez a pénz m indarra fölhasználható lenne, mert itt duplum történik, mert van két vezetés, két hatalmas nagy irányító szervezet, ezenkívül raktárak, eszközök, tartalék alkatrészek, oktatási központok, és a többi, és a többi, mind kettő van, holott egy is elegendő lenne ; és akkor ezt a költségvetési pénzt bizony sokkal jobban föl lehetne használni. Ez volna a másik kérdés. Konkrétabban egy kicsit rátérve magára a törvényre: a hiányosságok közé tartozik - ez általában, sajnálatos módon jellemző volt, a honvédelemmel kapcs olatos, a hivatásos tisztek és a sorkatonák jogállásánál is , hogy rendkívül körülményes, rendkívül sok pontot tartalmaz. Itt is 87 paragrafus van, 300nál több pont szabályoz, azonkívül összekeverednek a fogalmak, a fogalmazás nem túl szerencsés, elég ne héz az eligazodás. (11.10) Olyan dolgok vannak benne, amelyre szerintünk képtelen a mai határőrség. Például azt mondja, hogy a légi figyelés és az idegen repülők behatolásával kapcsolatos tevékenység. Nem tudom, hogy mivel rendelkezik a határőrség, radarra l és egyéb készülékekkel (Közbeszólások: Idegenfelismerő
