Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
536 önkormányzatokkal, az állampolgárokkal és közösségeikkel, illetőleg más államok határrendészeti szerveivel. A javaslat szerint a határőrséget a kormány a belügyminiszter útján irányítja. Az irányítás ala pvetően a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján valósul meg azzal a kiegészítéssel, hogy a belügyminiszter a törvényjavaslat által meghatározott körben közvetlenül egyedi aktusokat is hozhat, valamint a határőrség működése felett sz akmai és törvényességi felügyeletet gyakorol. (10.30) Egyedi ügyekben azonban az ügy érdemére nem adhat utasítást. A belügyminiszter gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos parancsnok felett, akit javaslatára a köztársasági elnök nevez ki, illetve men t fel. A személyi állományra vonatkozóan csak a legfontosabb szabályokat állapítja meg, az egyes állománykategóriákra vonatkozó részletes szabályokat külön törvények szabályozzák. A törvényjavaslat feljogosítja a határőrséget, hogy meghatározott bűncselekm ények határterületen való észlelése esetén foganatosítsa mindazokat a halaszthatatlan nyomozati cselekményeket, amelyek a bűncselekmények eredményes felderítéséhez, bizonyításához, az eljárás lefolytatásához, az elkövetővel szembeni jogi felelősség érvénye sítéséhez szükségesek. Egyes bűncselekmények esetében - ha a bűncselekmény alapos gyanújának megállapítására alkalmas tényeket határőrségi intézkedések során állapították meg - nyomozóhatósági jogkört biztosít. Ez a hatáskör, illetőleg az eljárási szabályo k nem engednek eltérést a büntetőeljárásról szóló törvénytől, ugyanakkor érvényesítik a határőrség helyzetéből és feladatából eredő specifikumokat. Eljárása során a határőrség idegenrendészeti intézkedéseket kezdeményez és foganatosít, korlátozásokat, tila lmakat rendelhet el, összhangban a már hivatkozott idegenrendészeti törvény rendelkezéseivel. A javaslat a határőrség működésének alapelveire, a határőr intézkedéseire, az általa alkalmazható kényszerintézkedésekre, a titkos információszerzésre, az adatkez elésre, valamint a jogorvoslatra nézve lényegében a rendőrségről szóló törvény előírásait adaptálja, természetesen a szükséges eltérésekkel, illetve azok alkalmazására ad lehetőséget. Tisztelt Országgyűlés! Mint arra már korábban utaltam, a nemzetközi szer ződésekből fakadó követelmények, az európai integrációhoz történő csatlakozás perspektívája mind azt diktálják, hogy törvényi szinten átfogó módon valósuljon meg a határőrség tevékenységével kapcsolatos leglényegesebb kérdések szabályozása. Ugyancsak ezek a kérdések motiválják azt a törekvésünket, hogy a törvényjavaslat előkészítésével párhuzamosan áttekintsük az idegen jog szabályozásának alapjául szolgáló társadalmi viszonyokat és nemzetközi célkitűzéseinket is, ezen belül a legális és illegális migrációv al kapcsolatos feladatainkat, az erre vonatkozó stratégiát. Mindezek figyelembevételével készítjük elő a menedékjog átfogó szabályozásáról szóló törvény tervezetét is, amelynek szakértői egyeztetése a társadalmi szervek bevonásával folyamatban van, és remé lem, rövidesen ez a javaslat is az Országgyűlés elé kerülhet. A törvényjavaslat szempontjából ugyancsak lényeges kérdés az is, hogy szorgalmazzuk az Európai Uniótagállamoknak az úgynevezett harmadik országból érkezőkkel kapcsolatos követelményrendszerének alkalmazásával, a határátlépési gyakorlat összevetésével az együttműködés intézményes kereteinek mielőbbi kialakítását. A csatlakozás szükséges technikai és egyéb feltételei megteremtése érdekében már több éve folyik a határforgalom ellenőrzési rendszerén ek átalakítása, amely kiterjed a határellenőrzés valamennyi folyamatára, a személyi és technikai feltételeknek az adott gazdasági lehetőségek határai közötti biztosítására, a feladatok eredményesebb végrehajtását szolgáló hazai és nemzetközi együttműködés kiszélesítésére. Az átalakítás iránya, amely az információs rendszer kiépítésére és az ezekkel kapcsolatos jogtiszta környezet kialakítására vonatkozó európai uniós normák, ajánlások figyelembevételével történik, követi az Európai Uniótagállamok által fol ytatott gyakorlatot.
