Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HORN GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
529 Köszönöm. Nem tudom, most működike a mikrofon, Torgyán József halljae. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Asszony! Joggal merülhet fel az a kérdés, hogy a bankkonszolidációról - a '92es úgynevezett székházügyek tükrében - most, '97ben miért kell beszélni. A válasz, sajnos, kézenfekvő. Egyrész t azért kell erről most beszélnünk, mert annak idején, '93ban az MDF a Fidesz segédletével megakadályozta egy vizsgálóbizottság felállítását, amely egyértelműen tisztázhatta volna ezt az ügyet. Másrészt, az elmúlt néhány hétben az üggyel kapcsolatban új f ejlemények kerültek napvilágra. Részben az MDFFidesz tulajdonában lévő cégek kötvénykibocsátásáról, részben pedig a pártok hitelfelvételéről, amely biztosítékául a tisztázatlan körülmények között megszerzett ingatlanok szolgáltak. Az eddig ismert informác iók alapján megállapítható, hogy a felvett hitelek - melyek összege jelentős mértékben meghaladta az egymilliárd forintot - csak részben kerültek visszafizetésre a székházak értékesítése útján. Itt a bankot, a Magyar Hitel Bankot, amely az egyik résztvevőj e volt ennek az ügyletnek, több mint 400 milliós veszteség érte; az így keletkező veszteséget pedig - az eddigi információk szerint , amely tehát meghaladta a körülbelül 500 millió forintot, a bankkonszolidáció keretében, lényegében az adófizetők zsebéből terhelve oldották meg. (Közbekiáltás a kormánypártok soraiból: Hoppá!) A két pártnak külön juttatott székházak ügyében a jogszerűséget az is igazolni látszik, hogy a tranzakciót az akkori miniszterelnök, Antall József is aggályosnak vélte. A már ismert té nyek alapján erős a gyanú tehát, hogy a székházjuttatás módja és annak mértéke egyaránt jogszerűtlen volt. Megjegyzendő, hogy volt olyan időszak, amikor egy, az akkori időszakban alig 6 százalékos parlamenti mandátummal rendelkező pártnak, a Fidesznek, öss zesen négy, jelentős alapterületű székházban volt komoly tulajdonosi részesedése, melyek közül hármat soha nem használt székházként. Ez önmagában azért is fontos tény, mert a pártok székházhoz juttatásának egyetlen oka a rendszerváltás után létrejött parla menti pártok megfelelő ingatlanhoz juttatása volt, és semmiképpen nem a '94es kampány fedezése. Fontosnak tartom azt a megállapítást is, hogy az érintettek által hivatkozott állami számvevőszéki vizsgálat nem az ügylet jogszerűségét és mértékét, hanem kiz árólag a könyvelés szabályszerűségét vizsgálta, amely talán az egyetlen szabályos eleme ennek az egész ügyletnek. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Felmerült tehát a gyanú, hogy miközben a Fidesz és az MDF a '93as parlamenti vizsgálat megakadályozásáv al el akarta tussolni ezt az ügyet, eközben egyrészt jogtalanul terhelte százmilliókkal az adófizetőket, és közvetlenül a költségvetésből finanszírozta a '94es kampányát. Megjegyzendő, hogy az akkor még 100 százalékban állami tulajdonban lévő bankot, külö nös tekintettel a Magyar Hitel Bank akkori vezetőire, őket is felelősség terheli, amennyiben ez az ügylet úgy zajlott le, ahogy jelenlegi információink szerint látjuk. (Zaj.) Összességében kijelenthető tehát, hogy nagy valószínűséggel a Fidesz és az MDF az '92'93as, úgynevezett székházjuttatását bújtatott pártfinanszírozásra használta, az akkori vizsgálatokat megakadályozta, és a bankprivatizáció során több száz millió forinttal terhelte az adófizetőket. Az ügyben ma még nem látunk tisztán. A közélet tisz taságáért folytatott harcban - amelyet a magunk részéről mindig is támogattunk - fontos feladat, hogy minden ilyen és ehhez hasonló ügyet kivizsgáljunk, és amennyiben kiderül az igazság, akkor a szükséges intézkedéseket megtegyük. A vádak, feltételezések é s a tények között persze nagy különbség van. Ebből a szempontból legalábbis kérdéses a Deutsch Tamás által jegyzett nyilatkozat, amely szerint egy jogállamban párt jobban nem lehet érintett korrupciós ügyben, mint amely mértékben érintett a két kormányzó p árt - mármint nem az előző időszakban, hiszen ott csak az egyik volt kormányzó párt - az úgynevezett Tocsikügyben. (Dr. Kis Gyula József: Próbálod tisztázni magad!) Meglátjuk. Az eddigi információk szerint ez a kérdés legalábbis kérdés, egyáltalán nem biz tos, hogy az érintettségnek nem lehet nagyobb mértéke, egyértelműbb látszata, mint ez a '92'93as ügy. (Közbeszólás: Vélelem!)