Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 18 (246. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
523 Köszönöm a szót, elnök asszony. Ma reggel egy felemelő élményben volt részem. A tévében a Kereszttűzben láthattam, amint az államtitkár úr próbálta megmagyarázni a kialakult helyze tet. A tőle megszokottan pergő nyelvvel megmagyarázta azt, hogy a kormány komoly előnyöket próbál nyújtani a gazdáknak, és azok értetlenségből mégis ez ellen lázadnak. (Közbeszólás a kormánypárti oldalról: Ezt nem gondolod komolyan!) Azt hiszem, hogy ez al apvetően rendkívül rossz hozzáállás, és arra szeretném kérni a tisztelt kormányt és a kormány felelős vezetőit, mind a földművelésügyi miniszter urat és az államtitkár urat is, hogy ne nézzék le annyira a népet, hogy nem tud számolni, mint ahogy a Varga ké pviselő úr elmondottaiból kiderül, igenis ki tudják számolni az egyszerű emberek, hogy mikor járnak jól és rosszul! (Dr. Kis Zoltán igenlően bólint.) Ezt szeretném kérni. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is kö szönöm. Megadom a szót Kis Zoltán úrnak, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárának. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Bár a Házszabály azt mondja, hogy csak az eredeti hozzászólásra sza bad ilyenkor reagálni, én azért felhívnám a figyelmét Kelemen úrnak, hogy ha már idéz, akkor azt tegye pontosan. Semmiféle értetlenségről nem beszéltem, és nem beszéltem lázadásról. Úgyhogy ezt viszont kikérem magamnak. Azt mondtam, hogy igenis ki lehet sz ámolni, és ki tudja számolni az a termelő, hogy hogy jár jobban, akinek erre megvan a módja. És a jelenlegi szabályok ezt lehetővé teszik. A költségelszámolásos rendszerben 420 ezer forint jövedelemig nem fizet adót. 100 ezer forintnyi adókedvezményre jogo sult az a termelő, aki ezt választja. Emellett kapja még az állami támogatást. Ha ebben az esetben neki nincs jövedelme - mert onnan lehet tudni, hogy vane valakinek jövedelme vagy nincs, ha bemutatja a költségeit és a bevételeit , ha nincs jövedelme, ak kor természetesen az adókedvezménnyel sem tud élni, mert nincs mire visszaigényelnie ezt. Azt mondjuk, hogy a társadalombiztosítás megterhelő? Azokra vonatkozik, akik csak főállásban, kizárólag mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak. Semmi egyéb mezőgaz dasági kistermelőnek, őstermelőnek nem kell fizetnie ezt a járulékot. Ez a járulék jelen pillanatban 3465 forint, amely azokra sem vonatkozik, akik a szociális rászorultság kategóriába kerülnek azzal, hogy bemutatják, hogy vane jövedelmük vagy nincs. Ettő l függetlenül egyetértünk azzal - és ezt korábban is elmondtam , hogy a társadalombiztosítási befizetéseknek igazodniuk kell a jövedelemviszonyokhoz, ami a mezőgazdaságban eltérő. Eltérő, mert van egy januárfebruármárcius hónap, amikor csak kiadásai van nak, és aztán a bevételek később jönnek. Még egy dolog, amire felhívnám a figyelmet, az az, hogy Torgyán Józseffel teljes mértékben egyetértek: csökkenteni kell a járulékokat, méghozzá igen jelentős mértékben. Ezt azonban csak akkor tudjuk megtenni, ha a t ársadalombiztosításnál a befizetői körbe nemcsak a 40 százalék tartozik, akik most bérbőlfizetésből élnek, és azok fizetik be ennek 95 százalékát, hanem valamennyi olyan állampolgár, aki ezeket a szolgáltatásokat igénybe is szeretné venni. Azt hiszem, ekk or kölcsönösen lesz arra mód, hogy jelentősen tudjuk csökkenteni a terheket, és én bízom abban, hogy az Országgyűlés, ha ezt a kérdést újra előveszi, akkor megfelelő, felelősségteljes döntést fog hozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELN ÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Pusztai Erzsébet frakcióvezetőhelyettes asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) :
